Edda: "Amíg él el nem felejti" DVD (2008)

Vajon kinek és minek köszönhető, hogy a kiváló zenészekből álló, magyar hard rock zenekar DVD-jének megvásárlásakor végig ott motoszkált bennem, hogy jó lenne, ha nem jönne ismerős, mert akkor magyarázkodni kényszerülök, hogy mit keres a "köcsög Edda" lemeze a kezemben. Részben magamat is felmenteni igyekezvén arra jutottam, hogy a főbűnös csakis "Attisunk" lehet, akinek alapjáraton is tenyérbemászó fejével és megnyilvánulásaival (rocker aspektusból nézve több súlyos sebből is vérző életútjának dáridós szakaszában leginkább) a maradék hitelét is sikerült elmulatni.

Szerencsétlenségemre én még azt is láttam a tévében, amikor néhány éve a cigányvajdával és népes ko(lo)mpá(r)niájával együtt érkezett néhai Zámbó Imre előadóművész bulijára egy jót  rockerkodni… Ezen a ponton a pénztár előtt állva kicsit én is elbizonytalanodtam, hogy tudok-e a beruházás mellett kellő érvet felsorakoztatni, vagy el kell, hogy ismerjem, minderre nincs mentség, és még az is derekasabb lett volna, ha a saját hányadékába fullad bele, mint tette ezt számos rocker pályája csúcsán.

Mázlim volt, senki nem látta a vásárlást, aztán már más nem is maradt, mint reménykedni, hogy az anyag mindezt tudja otthon feledtetni. Talán el sem hiszitek, de az első lemez mai napig zseniális nótáinak (Minden sarkon, Egek felé, Kínoz egy ének) befejezéséig egy kukkot sem szól Pataky, és a kötelező "Jó estét, jó arcok-drága véreim" torokszorító másodperceit leszámítva úgy vágták a felvételt, hogy alig-alig halljuk szavát a következő két és fél órában.

Amit pedig tényként kell elmondjak; a zene műfaja nem hazai tingli-tangli pop-rock, hanem veretes hard rock, ami nemzetközi mércével is állja a versenyt. Hazai csapatokról ilyet nem mondunk sokszor, úgyhogy ezt tessék komolyan venni. Desmond Child slágernótáival (pl. Livin' On A Prayer – Bon Jovi) abszolút egyenértékű még az újkori Edda néhány slágere is. A "Csak bírd ki" refrénjét ugrálva éneklő majd 10.000 ember olyan lenyűgöző élmény, hogy ha ezt nem az Edda indukálná, hanem valamelyik nyugati AOR csapat, akkor a DVD-ről ódákat zengenének a hazai rocksite-ok. Megjegyzem teljes joggal, hiszen mind képben (a profi vágásokért az egykori Edda-gitáros Csillag Endre felelt), mind hangban nehéz kifogást találni. Engem csupán az alól és fölül végig látható, vékony sárga csík idegesít, de ez azért nem olyan elviselhetetlen.

A Papp László Sportaréna fullig van hangosan éneklő eddással, ami nem teszi tönkre a hangulatot, a fényerdőben úszó színpad pedig olyan pazar a zenekar mögötti, dalokhoz rendelt vetítéssel, animációs kisfilmekkel, hogy ilyet csak külföldön is a milliós lemezeladásokkal büszkélkedő csapatok engedhetnek meg maguknak.

A 30 nóta mindegyike nyílván nem a szívem csücske, olyan is van köztük, amit még egyszer sem voltam képes meghallgatni (Kör), de mégegyszer hangsúlyozom, hogy ez egy hard rock koncert, annak minden szépségével és erejével. Ha nem az lenne, akkor nem headbangelné végig a csapat a bulit és a szenzációsan gitározó Alapi Steve sem kergülne meg a "Veled vagyok" nóta közepén. Az itt játszott hosszú szólója, földönpörgéssel, eszelős gitárnyúzással (földön, vízen, levegőben) maga a ROCK.

Teljesen nem vagyok ugyan képben, de nem hiszem, hogy Magyarországon eddig sok hasonló színvonalú koncert DVD készült volna.

Túrisas

Címkék: dvd