Néhány jól irányzott kérdés.  Ennyit fogok feltenni a zenekaroknak. Hogy meg fogjuk-e tudni az igazságot, az hamarosan kiderül. Miért van ennyi tribute zenekar? Miért akar a klubtulajdonos is inkább feldolgozásokat játszó bandát a saját számos helyett? Hova vezet ez a tendencia? Mennyire befolyásolja a jelenlegi helyzet egy zenész döntését arról, hogy inkább csinál egy Metallica tribute-ot, mint hogy elkezdjen házalni a saját szellemi termékével? Valószínű, hogy nem ezekre a kérdésekre kell majd válaszolni, vagy legalábbis nem így lesznek megfogalmazva. De a lényeg ugyanez.
 
Sokat töprengtem a megoldáson és félek attól, hogy a kérdéseimre adott válaszok sem lesznek maximálisan kielégítőek. Amit azért biztosra veszek, hogy két dolog motiválja a zenekarokat. A pénz és a közönség. És azt gondolom, hogy a második a fontosabb. Lehet, hogy eljutottak az elkeseredettség olyan fokára, hogy már mindegy, voltaképp mi vonzza a színpad elé a közönséget? Hogy már csak az számít, hogy ő áll a színpadon a hangszerrel, a rajongó meg vele szemben? Ennyi tényleg elég? Vagy valóban a tribute, azaz a tisztelet, ami miatt sorra alakulnak meg ezek a zenekarok? Fontos kérdés számomra az is, hogy mennyire tudják valósághűen visszaadni az eredeti előadó nótáit. Mi a különbség egy bulizenekar és egy tribute között? Lehet a tribute-ot jól csinálni? Mikortól lesz az egész kommersz?

Én tisztelem a tehetséget. Nem azt a tehetséget, mikor valaki remekül el tudja játszani a "Felkelő nap házá"-t. Az csak gyakorlás kérdése. Az alkotói tehetséget tisztelem. Amikor a dal megszületik a fejben vagy szívben és a folyamat végén az egész átkonvertálódik egy mp3 file-ba. Mert látom mögötte a munkát. Mennyi munka van egy tribute zenekar mögött? Mennyivel másabb ez a munka, mint a tényleges alkotás, mikor összeül a zenekar és mindenki beleteszi abba a dalba a szívét és a lelkét?

Mielőtt bárki virtuálisan megdobálna kővel (így is meg fog), hangsúlyozom, hogy ezek az én tapasztalataim és az én kérdéseim, az én nézőpontom szerint. Az életem arról szól, hogy megpróbálok mindenkit meggyőzni arról, hogy az általam képviselt zenekarok jók és tehetségesek. Mert tényleg jók és tehetségesek. Szeretném, ha az emberek vennék a fáradtságot és belehallgatnának a dalaikba. Kiürítenék a szívüket és a fejüket, belehallgatnának és úgy mondanának véleményt. Szeretném, ha vennék a fáradtságot és elmennének egy olyan bulira, ahol tehetséges zenészek a saját gondolataikat próbálják meg közvetíteni. Az emberek néha makacsul ragaszkodnak a régihez, a jól beválthoz. Pedig a magyar igazán innovatív fajta. Akkor meg?

De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez. Miért van ennyi tribute zenekar? Az elkövetkezendő hetekben néhány tribute zenekart megkérek, hogy válaszoljon a kérdéseimre. Remélem, hogy fény derül a miértekre, mert most visszaolvasva az írást, vannak miértek és vannak feltevések. Én pedig jobban szeretem a tényeket. Az igazságot. Csak ne fájjon :)

Andrea