Emlékszel még? A SID zenekar 2010-es tavaszi turnéja, avagy gondolatok a backstage-ből (1. rész)

2010 tavaszán volt szerencsém megszervezni a SID zenekar tavaszi turnéját.  Kit érdekel ez most 2011 nyarán? Meg egyáltalán? Jogos a kérdés. Elmagyarázom.

Nemrégiben ráakadtam ezekre az írásokra, amik szerénytelenség nélkül is a legjobbak, amiket valaha elkövettem. Hogy miért? Mert ezen a turnén én is végigmentem. Nem csak megszerveztem, hanem élő és lélegző részese voltam sikernek és kudarcnak egyaránt. Majd hazaérve, hajnalban, rögtön papírra is vetettem a gondolataimat. Még friss volt az élmény és őszintén megvallva nem is gondoltam arra, hogy ezek valaha, valahol meg fognak jelenni.

Most újra végigolvastam őket és rádöbbentem, hogy az elmúlt kicsivel  több mint egy évben az égadta világon semmi sem változott. Még az sem, hogy az a maroknyi kis csoport, akik rendületlenül követték a zenekart Kaposvártól egészen Nyíregyházáig, most is szeretik a SID-et. Biztos vagyok abban, hogy ha elolvassák ezeket az írásokat, gondolatban ők is újra átélik az élményt. Mert egy élmény volt és tökéletes keresztmetszete annak, hogy milyen is egy olyan zenekar fogadtatása és helyzete  ebben az országban, aki szerepelt az országos médiában, és dalait játszotta az egyik kereskedelmi rádió. Gondolhatnátok azt, hogy akkor biztosan nem jó, amit csináltak. De. Jó. A hiba nem az ő készülékükben volt.

2010. április 2. Sopron – Hangár Music Garden


Áprilisi tél, utálom. Fázom, mint általában. Na, induljunk koncertezni, Sopron vár. Vagy legalábbis reméljük. A buszban jó hangulat, ami Kapuvár magasságára fergeteges röhögésekben csúcsosodik ki. Csak én izgulok? Elindult a SID tavaszi klubkoncert körútja. Ez nem turné, turnézni az Omega szokott:-) Még jó, hogy a Jóisten örök optimizmussal áldott meg. Menni fog, mert mennie kell. A sikert nem adják ingyen, és megvenni sem lehet. A sikerért menni kell, sokat, nagyon sokat.

Sopron-Hangár Music Garden. Basszus, bent is hideg van. Ez állati! Kabát fel. Most már biztos vagyok benne, hogy rossz földrészre születtem. A hely szuper. A technika rendben van. András és Péter még nem érkezett meg, a többiek addig is teszik a dolgukat. Jani gyorsan bőrözik egyet. Mi kerül ezen 8000 forintba??? Andris előveszi a pedálkompozícióját, Kati pedig... Ő, már ahogy a színpadra fellép! Profi.

Úgy tűnik. Hogy Janiban társra leltem az éhezésben. Na, rendeljünk gyorsan pizzákat. Közben befut András és Péter. Utóbbi színpadra siet, Andrással pedig gyorsan lecsekkoljuk Sopron belvárosát. Még mindig rendben van. OK.

A koncertet 11 felé kell elkezdeni, mondja Attila a tulaj. De hol vannak a tömegek??? Na, mindegy. Ezek a fiatalok a SID zenekarért jöttek, így megérdemlik, hogy ugyanúgy játsszon a zenekar nekik is, mint ha több százan tolonganának a Hangárban. Elférnének. Sajnos nem jöttek. Miért? A hidegtől lefagyott az agyam is, így nem pazaroltam erre a gondolatra a maradék életben maradt agysejtemet.

Néhány nóta után a fiatalok megmozdulnak és a színpad felé közelednek. Ez a várt hatás, de jól esik a lelkemnek. Mit tehetne mást az ember, ha egy profi zenekar dübörög a színpadon. A srácok soproniak, valószínűleg még sohasem látták a SID-et színpadon, mégis éneklik a dalokat. Egyre jobb a kedvem. A zenekar tagjai élnek a színpadon: Jani, mint egy megszállott püföl, Andris szórja a poénokat, Kati még a közönség közé is lemegy. Na jó, microporttal könnyű:-) Péter pedig, mint főhős, most is méltó erre a megnevezésre. Egyre többen jönnek a színpad elé. Aki eddig ült, az is feláll. Tapsolnak, énekelnek, némelyek tánctudás híján toporognak. Egy dolog biztos: tetszik a produkció. El is felejtettem, hogy a hideg radiátornak dőlve nézem a műsort. Néha kibogozom Pétert a zsinórok által létrehozott Laokoón csoportból. Működik. Baromi kevesen vannak, de működik!

Nem tudom, hogy Péter, Kati, Andris és Jani mit gondol, vagy mit érez, de én azt gondolom, hogy ez a kicsivel több mint tucatnyi ember új hősökre talált. Talán az est fénypontja, mikor előkerül egy bolognai pár. A lány, mivel nem ismeri a SID dalokat, előadja a "Lasciate mi cantare"-t. A capella. Hát ez állat!

Lassan a vége felé közeledik a műsor. Már szombat van. Egyre jobban fázom és álmos is, vagyok. Zenekar elköszön, gyorsan eladok pár lemezt. Elvetettük a magot Sopronban. Vissza fogunk jönni. Sopron bevehető. Bármelyik város bevehető. Ha nem tudják az emberek, hogy mit kell szeretniük, meg kell nekik mutatni! Megtettük, amit kell. Gyors fényképezkedés, gratulációk begyűjtése, majd villámgyors indulás. Megvolt Sopron. Vigyázz Kaposvár. Jövünk!

Andrea

Címkék: turnénapló