Amadeus Awad's Eon: The Book Of Gates EP (2014)

EON.jpg

Kiadó:
PowerProg Records

Honlap:
facebook.com/amadeus.awad.official

Mindig is teljes mellszélességgel vállaltuk ezen az oldalon azt a véleményt, hogy a metál és rock zene területén üdvös vállalás megtörni az angolszász hegemóniát, de tovább megyek, azt is többször kihangsúlyoztuk, hogy az afro-amerikai és európai gyökerek mellé növeszteni kell más táplálkozási útvonalakat is, pl. a világzene irányába, pontosabban az egzotikusabb népzenék felé is. Erre vezethető vissza az, hogy előszeretettel számoltunk be olyan együttesekről, formációkról, akik az orientális (elsősorban közel-keleti) muzsika gazdag hagyományait igyekszenek beépíteni a már ismert sablonok közé.

Az izraeli gyökerű Orphaned Land, Amseffer, Edgend, vagy az arab/török hatásokat integráló Myrath és PUi pontosan ebből a megfontolásban kaptak tőlünk megkülönböztetett figyelmet. Amadeus Awad (valamint szerzőtársa Elia Monsef) Eon nevű projektje sem maradhatott ki. A libanoni srácok olyan nagy neveket nyertek meg maguknak, mint Russell Allen (SymphonyX, Adrenaline Mob, Allen-Lande), Amanda Sommerville (Avantasia, Kiske/Sommerville) a mikrofonnál, Kevin Moore (OSI, Dream Theater, Chroma Key) és Elyes Bouchoucha (Myrath) a billentyűknél, valamint John Macaluso (Yngwie Malmsteen, Ark, James LaBrie, TNT, Riot, Starbreaker) a dobok mögött.

A közreműködők névsorát böngészve joggal ébredt bennünk a késztetés, hogy lecsapjunk az egyiptomi témát epikusan földolgozó EP-re, mint vércse a galambra. A kezdetben Deep Purple/Rainbow bűvöletben élő Awad mostanában szerencsére fémesebb és "orientálisabb" dalokban gondolkodik, leginkább az Amaseffer epikusabb, lassan kibontakozó, mesélősebb stílusában. A "The Book Of Gates" nagyon ígéretes bemutatkozás, bár ha rajtam múlt volna, inkább megvárom míg összegyűlik egy teljes lemezre való anyag, és nagyobb gondot fordítok a hangzás tökéletesítésére. A 4 nótát fölölelő mű mellé kapunk 3 bónusz szerzeményt is, amelyek közül a "Poetry Of Time" messze a legjobb darab.

Remélem, Awad személyében egy olyan új és termékeny szerzőt üdvözülhetünk az orientális heavy metal világában, aki hangzásban, kompozícióban, a közel-keleti muzsika integrálásában fokozatosan és biztosan előrehaladva még sok szép pillanatot szerez nekünk. Akit kíváncsivá tett ez a recenzió, IDE kattintva az egész anyagot kielemezheti.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika