Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak









 

Rockbook logó 400x120 fehér.jpg

ws szines.jpg

Styx and the Contemporary Youth Orchestra: One With Everything DVD (2006, 2008)

2015.05.28. 12:06 | Dionysos | 3 komment

styx_cyo.jpg

Kiadó:
Eagle Rock

Honlapok:
www.styxworld.com
facebook.com/styxtheband

Ezen a fórumon már többször reflektáltam arra, hogy a rock zenei ízlés tekintetében bizony vannak különbségek Amerika és Európa között; ez így volt már a kezdetek kezdetén (úgy értem, a rock n' roll születésének hajnalán) is. Az óceánnyi távolságot persze néhány legendás előadó azért át tudta törni: The Beatles, Led Zeppelin, Pink Floyd, AC/DC... stb., de akadtak olyanok is, akik a hatalmas víztömeg ezen vagy azon az oldalán minden igyekezetük ellenére sem tudtak egyenlőképpen (de még hasonlóképpen sem) érvényesülni. Az európai oldalról ott van a Deep Purple, Rainbow, Uriah Heep, Queen, Amerika felől pedig olyan szülőföldjükön hősként ünnepelt csapatok, mint a Journey, Kansas, Boston, Saga vagy éppen recenzióm tárgya: a Styx.

A Styx története egészen a '60-as évek Chicagójáig nyúlik vissza, s ezzel olyan "kultikus" társaságba kell helyeznünk őket, amelynek szereplői az amerikai rádiók üdvöskéi: a Chicago vagy az REO Speedwagon. Sajnálatos módon (persze nem teljesen alaptalanul, de lényegében igazságtalanul) ezek a bandák itthon el lettek könyvelve, mint nyálas-szirupos pop rock ömlengések, pedig azon túl, hogy mindegyikük története Chicagóban kezdődött, az is közös bennük, hogy kiváló zenészek alkotják őket, akik ráadásul erős vonzalmat tápláltak magukban a zenei fúzió és a progresszivitás iránt. Tény, hogy az Európánál konzervatívabb USÁban tanácsos volt hiperdallamos, közönségénekeltetős, több szólamban énekelt refréneket írni, rendesen megfésülködni és még a színpadi öltözködésben is visszafogottabbnak mutatkozni. Mindazonáltal, aki ezeket az együtteseket kicsit behatóbban megismeri és főleg meghallgatja, hogy mostanában hogyan szólnak, kellemesen fog csalódni. Talán végre követhetik azt a hangzást, amit mindig is akartak...

A Styx muzsikáját mindig is az határozta meg, hogy két frontember "vetélkedik" náluk, Dennis DeYoung billentyűs és Tommy Shaw gitáros. Mindketten kiváló énekesek és dalszerzők, önálló szóló karrierrel: DeYoung inkább a keresztény rock (hitvalló katolikus) és a zenei színház felé hajlott (a Notre Dame-i Toronyőrről írt musicalt), míg Tommy Shaw Ted Nugent-tel csinált két bazi jó Damn Yankees lemezt, mostanában pedig blue grass albumokkal kísérletezik. Az öreg kontinensen mi alig tudunk róluk valamit, maximum a hallójáratokból csak nehezen kiűzhető "Come Sail Away" című balladájuk hallatán rémlik valami.

Mivel DeYoung és Shaw között érthető okokból rivalizálás alakult ki, ebből pedig állandó feszültség keletkezett, a "One With Everything" DVD-n már csak Shaw szerepel, de ez annyira nem zavaró, hiszen a bandában többen is jól vokáloznak és a Cleveland-i Contemporary Youth Orchestra kórusa is támogatja őket. A CYO egyébként az USÁban köztiszteletnek örvendő és gyakorlatilag csak kamaszokból álló szimfonikus zenekar, akik más népszerű előadókkal is együtt dolgoztak már: pl. Graham Nash-sel, Pet Benatarral, a Jefferson Starshippel és Jon Andersonnal.

A DVD-t egy 2006-os turné alkalmával rögzítették a CYO szimfonikusainak otthonában, az ohioi Clevelandban. A szetlista 16 dalból áll, benne egy tartalmas meddley-vel és három nótával a már DeYoung nélkül készített "Big Bang Theory" albumról. Az anyag megjelent CD-n (csak 13 dallal) és DVD-n, ami a bónuszok között rejteget két ajándék karácsonyi dalt is (All I Want, Ring The Bells). Aki nem rajong a szimfonikusokkal közösen előadott koncertekért (mostanában már kezd lerágott csont lenni), annak jó szívvel ajánlom a még DeYoungot is szerepeltető 1997-es "Return To Paradise" DVD-t.

A koncert színpadképe egyszerű, hiszen a banda, a szimfonikusok és a kórus mellé már nem nagyon fért más, de a többkamerás (álló és mozgó) fényképezés elég élvezetes, ha a vágás nem is mindig szerencsés (belógó csápoló kezek, stb.). A hangminőségre nem lehet panasz, pedig egy ilyen grandiózus koncertnél nem lehet könnyű mindent arányosan beállítani. Különösen a tragikusan korán elhunyt alapítót, John Panozzót helyettesítő, puskakezű Todd Sucherman dobszerkója szól nagyon bikán.

Fogalmatlan vagy kételkedő európai rock rajongóknak nem igazán tudok elképzelni ideálisabb módot a Styx-szel való ismerkedésre. Lehet, hogy nem lesz belőle szerelem, de legalább az előítéleteket vagy az ismeretlenség ködét eloszlatja.

Tartuffe

A bejegyzés trackback címe:

http://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr587498122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.05.28. 12:26:17

Nekem, mióta csak ismerem őket, van egy olyan érzésem, hogy igazságtalanul mellőzött társulatról van szó.
Viszonylag kevés olyan együttest ismerek, amelyik képes volt több olyan lemezt készíteni, ami komplett történetet mesél el. Lásd Paraduse Theater vagy akár a Kilroy was Here...

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.05.28. 12:29:41

Egy példa arra, hogy mennyire ismeretlenek: forum.index.hu/Article/showArticle?t=9049072
2001-es topik. Akkor még élt a fórum.

Dionysos 2015.06.21. 21:34:03

Gyermekeim! Ez a DVD eszméletlenül jó, de tényleg!!! És milyen jó látni végre, hogy egy szimfonikus zenekar muzsikusai nem fancsali pofával nézik, zenélik végig a koncertet, hanem széles mosollyal az arcukon kvázi végig csápolják az egészet!!! Most lehet, hogy szerzek egy pár ellenséget, de kimondom: le a Kodály módszerrel!!! Középiskolás korban hangszert mindenkinek a kezébe!!! Uff!!!!