Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak









 

Rockbook logó 400x120 fehér.jpg

ws szines.jpg

Ügyeletes kedvenc 51. – Senri Kawaguchi: Spring In Lviv feat. QUATTRO (Buena Vista, 2014)

2017.11.24. 17:30 | Dionysos | 37 komment

y_128.jpg

Közel egy éve nem született az "ügyeletes kedvenc" kategóriában bejegyzésünk. Ez nem azért van, mert mostanában nincsenek kedvenceink, hanem mert egyre kevesebb időnk jut zenehallgatásra, a szokásos penzumot is alig-alig tudjuk teljesíteni, nem hogy napokig pörgessük ugyanazt a nótát, és még írjunk is róla! Hát ez az állapot "tört meg" kb. egy hónapja, mikor is az interneten kolbászolva belegyalogoltam egy jelenleg 20 éves japán kislány (itt kivételesen nem [csak] a korára, hanem az aprócska termetére célzok) három lemezébe, ami azóta folyamatosan ordít itthon, a kocsiban, a munkahelyemen.

Nem is olyan régen írtam, hogy mostanság egyre kevesebb rock/metal zenét hallgatok, és inkább egyfajta (egyébként vissza-visszatérő) jazz korszakomat élem. Ennek a "korszaknak" meghatározó fölfedezése Kawaguchi, aki 1997-ben született Nagoyában, Japánban. 5 évesen kezdett el dobolni, de istenáldotta tehetsége folytán olyan rohamosan fejlődött, hogy 8 évesen már a nagynevű japán dobmester, Kozo Suganuma tanítványa. 10 éves kora óta folyamatosan szerepel a nyilvánosság előtt, 12 évesen már a Fragile nevű jazz fúziós bandával koncertezik, mindössze 13 évesen pedig a Drummerworld a világ legjobb dobosai közé sorolja.senri3.jpg

Első lemeze (A la Mode) 2013-ban jelent meg, amit gyorsan követett az az album, amelyen kedvenc dalom is szerepel (Buena Vista, 2014). Azóta kiadta harmadik CD-jét: "Cider (Hard & Sweet)" is (2016). Kawaguchi annyival különb a többi csodagyereknél, hogy tehetségét nem TV-s koktélműsorokban való epizódszereplésekre, YouTube like-ok vadászására pazarolja, hanem a japánokhoz illő fegyelemmel és munkaetikával muzsikál a legjobbak oldalán (pl. Mike Stern, Guthrie Govan, Jan Holberg), közben stabilnak mondható gárdával önálló lemezeket készítenek, és a zeneszerzésből ő is jócskán kiveszi a részét. Állandó szerzőtársai Jun Abe és Philippe Saisse, mindketten billentyűsök.

A "Spring In Lviv" nem mondható tipikus szerzeménynek, sem az akusztikus (gitáros) bevezető, sem a vonósok szerepeltetése nem jellemző Kawaguchi lemezeire, a kristálytiszta, arányos hangzás és a csodálatosan, lépésről-lépésre építkező, magával ragadó dinamika viszont igen. A "titokzatos" QUATTRO név alatt egy vonósnégyest kell sejtenünk (Kay-Ta Matsuno, Lisa Dondlinger, Giovanna M. Clayton, Jorge Villanueva).

A jazz fúziós nótákra általában nem jellemző az a csodaszép, fülbemászó, napok után is kísértő alapdallam, amivel a "Spring In Lviv" indít, de a brutálisan megritmizált, kiállásszerű középrész is inkább olyan, mintha Steve Vai "Fire Garden Suite"-jét hallanánk. Na jó, lehet, hogy nyomokban Dave Brubeck "Blue Rondo à la Turk"-je is beugrik róla. Hetek óta képtelen vagyok leszakadni erről a tételről, nem kérdés, hogy az ügyeletes kedvencek között a helye!!!

Tartuffe

Címkék: ügyeletes kedvenc

A bejegyzés trackback címe:

http://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr4313370773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dionysos 2017.11.26. 01:42:25

Te Tartuffe, ez a zene egészen elképesztő! Köszi!

Dionysos 2017.11.26. 11:42:45

@Dionysos: Szívesen, Tartuffe! Örülök, hogy jól szórakozol. :)

Román Miklós 2018.01.14. 22:21:34

Szia, bárki is legyél!
62 éves vagyok, ebből több, mint 40 évet töltöttem a jazz iránti rajongással. Igazából egy másik kis japán fenomén, Kanade Sato nyomait követve úgy egy éve fedeztem fel Senri Kawaguchit. Én azóta nem bírok róla leszakadni, még egyetlen muzsikus se halmozott el annyi szépséggel, mint ő, meg akikkel meghívják egymást a fellépésekre és a felvételekre. A magánéletéről szinte semmit se tudok, azon kívül, hogy van egy fiútestvére Fumiya néven, akit egyszer láthatott billentyűzni a nagyérdemű, aztán kámforrá vált. A zenei tevékenységét azonban követtem, mindent kitúrok, ami elérhető, és azt kell mondjam, kiváló kutatómunkát végeztél. Tényleg csak egy-két kiegészítést fűznék hozzá:
- Első CD 2013-ban? Egy életrajzírója azt állítja, hogy 2009-ben Kozo összegründolt neki egy DVD-felvételt a Fragile másik két alapítójával és Koichi Sato zongoristával, Horoscope címmel. A Youtube-on ez, vagy egy része, 2008-as dátummal megtalálható. Hogy fogalmaztál? Fegyelem? Munkaetika? Soroljam a többi húszat? 11 évesen?
- A legjelentősebb szerzőtársai listájáról semmiképp se maradhat le Kiyomi Otaka, akivel nem megvetendő műhelymunka után 2016 őszén kiadtak egy CD-t Kiyo*Sen - Trick Or Treat címmel. A szorzás-jellel a plusz helyett maximálisan egyetértek.
- Nagy hatással voltak-vannak egymásra Tetsuo Sakurai basszistával, a szintén ex-Casiopea-s Minoru Mukaiya-val és más hatvanas fazonokkal - igen, az általad említett Saisse ugyanoda közelít -, látszik, hogy az idősekkel is milyen kölcsönös és egyenrangú tisztelettel viseltetnek egymás iránt.
- Guthrie zseniális, Senri mellette se okoz csalódást, de pl. a Sevens című felvételen vegyél észre még valakit: indiai basszista lány, Mohini Dey. Olyasmi tudású, mint Tal Wilkenfeld, nekem mindkettejüktől elcsuklik a hangom.
- Érdekes kapcsolat még Hiroaki Tagawa, aki szegénykém vak, mint a denevér, és amit kevesektől látni (talán a szintén vak Jeff Haley-től), hogy az akkordfogó, esetünkben bal kezével felülről taperolja a húrokat. Aranyos, ahogy leteszik valahova a színpadon, onnan nem tud moccanni semerre, valami ördögi virtuozitással gitározik, és időnként elordítja magát, hogy "Kawi Senri On Drums!".
Lenne itt egy szubjektívebb történés: van még egy tündér, róla sem fogsz leszakadni, ha megismered. Ő Ayori Murata, akit viszont a puszta lényéért is imádnak a népek, s emiatt annyi beceneve van, hogy csaknem lehetetlen úgy a múltját, mint a munkásságát előkurkászni. 15 évesen döntött a dobszerkó mellett, újabb hat év múlva még csak egy rocker, talán iskolai csajbandában dörömbölt, megjegyzem piszok jól (Soramimi), aztán egyszercsak világraszólót alkotott egy hard-rock vagy metál vagy mi a búbánat csapat (X-Japan) számainak a feldolgozásában. Semmi sávonkénti felvétel a stúdióban, semmi majd ötvenedjére sikerül: leültek, eljátszották, oszt jónapot. A fiúk, valami fékevesztett bestiák, semennyire se voltak tekintettel arra, hogy a dobok mögött minden viszontagság egy törékeny kislányra zúdul, aki azonban úgy helytállt, mint Azumi a jakuzák ellen. Hat, hibázni genetikailag képtelen ember már-már sátáni összhangja! Nemrég látom, bevették egy lánybandába, Rie a.k.a. Suzaku-hoz, eljátszani egy fesztiválon ugyanazt a jazz-nótát (Across The Sky), amiben már nem nyújtott rosszabbat, mint két évvel azelőtt Senri. Mármost. Lehet, hogy végre azonos szinten teljesít "a nagy, az utolérhetetlen" riválissal, ám egy-két produkcióban, míg a Senri egy-két százban. Viszont a szerethetőséghez a kedvesség, a mosolygás, a testbeszéd is hozzátartozik, az én szememben ezek is hangszerek egy zenész eszköztárában. Senri alig mosolygott, ő főállásban koncentrált, elmélyült, átszellemült, nem maradt rá ideje. Erre mit találtam a minap? Ők ketten egy színpadon, Kozo-nak a Real Life című szerzeményét játszák, letisztultabban, mint ahogy Senri Kozo-val megcsinálta. És Senri többet mosolyog, mint amennyit az idők során megismert videóiban összesen láttam tőle. Jöhet a szorzás-jel! Ha három hete bukok fel benne, ez lett volna életem legcsodásabb karácsonyi ajándéka.
Egyébként, mindegy milyen hangszert szeretsz, találsz mögötte olyan csíkszeműt, főként kínait és japánt, aki sokak szemében a világ legjobbja. Kíváncsi lennék, hogy ha belehallgatsz például Hiromi Uehara például The Trio Project című fellépéseinek valamelyikébe (kontrabasszus Anthony Jackson, dob Simon Phillips vagy Steve Smith), mondjuk Estival Lugano, arról le birsz-e szakadni? Nem csodálkoznék, ha ezért az infóért felajánlanál 40 négyzetméter sört! Tudod, mit? Ha Senri a japán jazz-élet legnemesebb vadja, akkor Hiromi a legveszettebb!
Én azért mondanék köszönetet, hogy legalább még egy magyar, magyarul, az enyémmel rokon elfogultsággal szólt egy csodáról; már nem hiszem, hogy megzakkantam.

Román Miklós 2018.01.14. 23:09:57

Bocsi, Jeff Healey nevéből kimaradt egy betü.

Dionysos 2018.01.15. 01:04:32

@Román Miklós: Phú! Hát ez egy nagyon komoly bejegyzés! Minden szempontból! Nagyon jól esett a visszajelzés, néha már engem is szorongat az érzés, hogy nem vagyok egészen épelméjű ezzel a szenvedélyes "kukázással", de ha egyszer ilyen kincsekre lel az ember! Életemben nem jártam Japánban, tudatosan nem is figyelem az ottani zenei világot, de minden egyes ajánlásod telitalálat!!! Kíváncsi lennék, hogy találtál erre a bejegyzésre!

Nem is tudom, hol kezdjem. A 40 négyzetméter sör azért túlzás, de Hiromi tényleg zseniális. Ráadásul csak most látom, hogy 2016. október 21-én a MüPában is játszott!!! Ó, ha ezt tudom! Nekem tetszik a Stanley Clarke-kal közös lemeze is: ketmokin7audio.blogspot.hu/search/label/Hiromi

Kanade Satót ismerem, remélem, jelenik is meg valami hanghordozó tőle, eddig legalábbis nem találtam semmi ilyet. A Senrivel közös youtube-os dob-duójuk lélegzetelállító: www.youtube.com/watch?v=4sf3DgS3LEA
Ayori Murata viszont eddig ismeretlen volt előttem.

A végére a lényeg: az általad említett Kiyo*Sen - Trick Or Treat NEKEM KELL, DE AZONNAL!!! Hol lehet azt beszerezni (itt nyilván nem a 40-50 dollár + postaköltség-féle amazonos stb. forrásokra gondolok.

Még egyszer, köszönöm. Na, az ilyenekért érdemes ezt a blogot csinálni, pedig csak a baj van vele... :)

Dionysos 2018.01.15. 02:00:43

@Dionysos: Ó, most látom csak, hogy tavaly jelent meg olyan lemez, amin Kanade Sato játszik. Ráadásul nem is akármilyen! El sem hiszem, hogy ez a kislány még csak 14 éves!!! ketmokin7audio.blogspot.hu/search/label/Ear%20Candy%20Jazz%20Factory

Román Miklós 2018.01.15. 04:30:34

Szia, Piások Ógörög Istene!
Akarod, hogy rendre ellássalak csemegékkel?
1.) Senrit ne sokat bántsuk, őt csak csöpögtetve lehet megismertetni, mert akkora aktív dallamkészlete van, hogy már az eddigi életműve is egy aranybánya. Most mindenesetre megajándékozlak egy Lover Come Back To Me feldolgozással, csak hogy tudd, mi az az egymásra figyelés, meg hogy ki az a mindig békés családanyának öltöző Shoko Nagasaki, vagy a végtelen extravagáns Yukko Miller (Yukiko Onishi), aki szerintem Candy Dulfert úgy leszaxizza a színpadról, hogy földbe gyökerezik a lábad! Aztán keresd meg a Twinkle Little Star című Mozart feldolgozást a komolyzenei képzettségű Keiko-ékkal, és többé nem lesz gondod, ha egy abszolút kezdő, de módfelett reménybeli rajongónak el kell magyaráznod, mi a frász az a dzsessz.
Rossz hírem van: a Kiyo*Sen nótáit nem nagyon találom, bár nem kevés zsé fejében meg lehetne rendelni az albumot. Viszont, vagy fél éve túrtam egy dob-kíséretet; az amatőr videón nem lehet hallani, hogy minek a kísérete, csak felismertem a stílust, ahogy Kiyomi magának basszusozik. Hónapokig nyomoztam, mire ráleltem, hogy az Adventure c. darabhoz tartozik:
www.youtube.com/watch?v=YnGRCfJkNNQ
Hihetetlen a lány, nem?
2.) Azt mondod, megtaláltad a Some Skunk Funkot - pokoli nehéz egy darab! (Sajnos, van egy némber, aki a dobverseny előtt egy egész percig visítozik, egyszer agyoncsapom.) Amikor nem szólóznak "Mind Blowing", akkor hangról hangra ugyanazt játszák. Csakhogy, amint rá is jöttél, van köztük hat év! Kanade Sato egyébként a Roland arca, onnan lett a csúcs gépe is. Hétévesen a Spain-re dobolt, igaz, lassabban, de profin. Írd be a Youtube keresőjébe, hogy Kanade Sato ... at Shopping Mall, élmény, ahogy lóvá teszi a pláza közönségét. Aztán keresd meg azt a Departure-t, amibe Kiyomi és a Fragile-alapító Koichi Yabori bevették ezt a pisist, és háttal a képernyőnek képzeld oda a dobost! Egyébként 15 lett nemrégiben. Még el fog sodorni a Sing Sing Sing, az Éj a kopár hegyen (Night On Bald Mountain) és a kisöreg Mukaiya zenéjére készült "karaoke": az Omoe-de-Omoba ...
3.) Ayori Murata nevei, hogy könnyebb legyen keresni, pl. Tamu Murata, Tamumi (én ezen "szólítom"), tmtm, MuraMura, Murotatsu ... Karaoke vizsgamunkái a szokásosak: a III. Lupin téma, a Magazine nr 14, a Trix ... Az X-Japan-os metál világszámok pedig a Kurenai és a Silent Jealousy - meg egy Silent Jealousy, amikor a kamerák végig Tamumit veszik (Hardest Working Girl Drummer in the World - Absolutely Incredible!). Ja, és van egy Inspion című kis részlet ugyanazzal a három pengetős jómadárral (Tetsuya Ueda, Yamato és a hangmérnök Daisuke Kurosawa), de itt a Tamumi már kajánul mosolyog, és meg se kottyan neki a tempó.
Ennyit mára - de ne hidd, hogy majd minden éjszaka felkelek a nyáladat csöpögtetni!

Román Miklós 2018.01.15. 05:19:49

Ezt még el kell, hogy mondjam. Stanley Clarke számomra különös jelentőséggel bír.
Ha eszméletlen szépet akarsz hallani, ásd elő Chick Corea: My Spanish Heart lemezéről a Hilltop című darabját. Ám nem ez a lényeg: ő tanított meg arra, hogy semmilyen műfajtól ne zárkózzak el, mert a legocsmányabbikban is lehetnek gyémántok, azon múlik, hogy ki áll a hangszer mögött. Volt időszak, hogy hótt igénytelen rap folyt a csapból is (amikor még a Geszti sem rapülőzött, hogy emeljen valamit a nívón), és már a szekercét vágtam volna nem is a hangszóróba, hanem a csávók térdkalácsába. Aztán egyszer programoztam, közben ment a tévé. Megszólalt az első rap-taktus, én meg valahogy nem találtam a távpattintót, ettől vadul ment fel a pumpa, de egyszer csak olyan érzésem lett, mintha "hájjal kenegetnének", mert amit hallottam, maga volt a gyönyörűség: rap, de álomszép! A Suli című sorozat főcímzenéje volt. Véget ért az epizód, ki volt írva, hogy zenéjét szerezte Stanley Clarke. Ja, mondom, így könnyű! Megjelent Quincy Jones rap-lemeze (rajta pl. Berry White-tal a Secret Garden), korábban ha meglátom, leköpdösöm. Első dolgom volt megvenni, hát nem bántam meg!

Román Miklós 2018.01.15. 05:41:57

Talán figyelemre méltatod: ahogy Quincy lemezén a Back on the Block előtt valakik elrappelik a résztvevő zenészek dicshimnuszát, úgy egy Riku Taira nevű, nagyon helyes kis srác, szintén Suganuma-tanítvány koncertje előtt Kenji Hino ugyanezt teszi. Zeneileg tök jó, ha el tudsz vonatkoztatni a szövegtől, ami persze hagyományosan hülyeség. Éld túl, közben figyelj a kölökre! Ez a Kozo tudhat valamit, ha az egyik leghíresebb sensei létére még magánál is különb dobosokat képes kinevelni!

Román Miklós 2018.01.15. 06:04:11

Ezen a ketmokin7audio oldalon, vagy ahová mutat, meg lehet hallgatni számokat, albumokat? Ha igen, megtaníthatnál a mikéntjére.

Dionysos 2018.01.15. 11:43:28

@Román Miklós: ketmokin7audio oldal szinte kimeríthetetlen kincsesbányája a jazz-orientált lemezek letöltésének. A megadott linkek a zippyshare oldalra visznek, ide kattintva ingyen, kb. 1 percen belül lejön mp3-ban (320kbps).

A Kiyo*Sen első két lemezét sikerült letöltenem, de a "Trick Or Treat"-et valamiért nem találom (ingyenesben).

Román Miklós 2018.01.15. 13:24:47

Köszönöm a "haszutmafor"-t, sajnos most nem tudok élni vele, mert nekem csak havi 10GB-om van (igaz, 4G) a Tele Norbinál, s ha kedvem szerint multimédiázom, egy nap alatt kitelik a böcsület. A munkahelyemen (aszfaltüzem) van korlátlan net, de oda most nem járunk be, mert hideg van.
Akaratlanul kitoltál velem; nyilván nem tudhattad, hogy ha hajnali 1h meg 2h magasságában levelet írsz nekem, arról a telefonom hangosan gurgulázva értesíteni fog. Nyugi, kicsit se bánom, nem szeretek aludni, csak muszáj.
Esélyes, hogy a Buena Vista-val koncertkörúton voltak, és hogy rögzítettek is belőle, mert találtam egy 1,5 perccel hosszabb The Phoenix-et, mint ami a nagylemezen van, Live Tour 2014 megjegyzéssel.
Kérlek, jelezd, ha megint adagolhatok egy kis nyálcsorgatást.

Román Miklós 2018.01.15. 13:31:28

Jesz! A Duology-ról nem tudtam, a Chocoboo-ról meg azt nem tudtam, hogy nagylemez. Így már tiszta. Senri egyébként igenis jelen van a Youtube-on, ha nem is ő maga teszi fel a klipeket, viszont annyira nem gazdag a kínálat, hogy minden mozdulatáról tudhassak. Kiyomi felemlegetése nyomán, úgy látom, mindketten arattunk.

Román Miklós 2018.01.15. 13:36:58

川口千里
Átmennek a japán fontok? Ez Senri neve japánul. Már olyan hamar észreveszem a többi szöveg között, mint piros szamócát a zöld réten!

Román Miklós 2018.01.15. 13:52:06

Figyu! Én ezt először csinálom. Ha nem közvetlenül a komment-ablakba kattintunk, hanem válaszolunk valakinek, azt csak mi látjuk? Ettől függ, hogy a megjegyzés privát, vagy publikus?

Dionysos 2018.01.15. 13:56:08

@Román Miklós: Nem, itt minden komment nyilvános. A "válasz" funkció csak az egyértelműsítés végett van ott, hogy tudja a megszólított, hogy neki van címezve a dolog. Egyébként magánban is lehet üzenni nekünk:
insanething2003[kukac]yahoo.com

Román Miklós 2018.01.15. 14:00:17

Kössünk egy megállapodást. A sör lehet több ezer négyzetméter is, nem fogom behajtani, mert nem iszom alkoholt, még sört se. Ha azonban hallgatod Hiromit (Spark, meg ilyenek), és belezúgsz, mert belezúgsz, nem kérdés, akkor azért őszintén tájékoztatsz a virtuális info-sör egyenértékről (jeszcze jedno piwo)?

Dionysos 2018.01.15. 14:50:31

@lesliedawn: Köszike! Kár, hogy csak 192 kbps!

lesliedawn 2018.01.15. 16:56:02

@Dionysos: Szívesen! youtu.be/sBN9i_NIbxQ
Mohini Dey-re ebben a videóban figyeltem fel.

Dionysos 2018.01.15. 17:14:35

@lesliedawn: Ja a kiscsaj brutális, de a sound-ot nem szeretem.

Román Miklós 2018.01.15. 20:07:41

@lesliedawn: Szia! Visszaéltem a jóságoddal, és az infód alapján leélősködtem az orosz oldalról mind az öt elérhető Senri nagylemezt, már csak a Phillippe Saisse - Armand Sabal-Lecco korszak számait szeretném eredetiben behabzsolni, mint a hörcsög. Ezek némelyike viszont megvan a Youtube-on, videoként. Nagy most nálam a boldogság!

Román Miklós 2018.01.16. 23:28:21

Jótevőim! Ismeritek ezeket a produkciókat? Ez történik, ha a földkerekség legkülönlegesebb dzsessz-dobosát ráeresztik a japán tradicionális zenére!
A Jinshin-háború (megj.: örökösödési viszály, VII. század):
www.youtube.com/watch?v=v_HyNCywN6o
Ez talán még izgalmasabb, Gyors szél:
www.youtube.com/watch?v=2j2yhWsErUo

Román Miklós 2018.01.16. 23:35:55

Ja, jut eszembe. Valamiben én is tudok Nektek segíteni! Ha valamit spanyolról kell lefordítani, pl. cikkhez v. kritikához, egy válaszban elkaphatjátok a grabancomat.

Román Miklós 2018.01.17. 00:50:09

Megtaláltam Tamumi wikipedia-oldalát. Sajnos csak japánul, ami nekem kínaiul van. Lefordíttattam a Guglival, igy tiszta kacagságos, de ezt-azt ki lehet belőle hámozni.
ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%80%E3%82%89%E3%81%9F%E3%81%9F%E3%82%80

lesliedawn 2018.01.17. 13:37:03

@Román Miklós: Ez bizony baromi jó. Köszi!

Román Miklós 2018.01.18. 06:26:18

@Dionysos: Találtam olyan honlapot, ahol megvan a Cider - Hard & Sweet, tudod, Kawi*Saisse*Sabal-Lecco (12 szám):
www.mp3va.com/
A nóták darabja 0,15$, de az egész album csak 1,44$. Induló bonus 0,3$, és 15$ befizetése mellé is adnak 5$-t. Gondoltam, ennyit megér, hogy dorbézoljak egyet, meg ha beválik, rákapjak az ízére. Sajnos, valamiért nem sikerült leemeltetni velük a zsét. Csináltam ilyet sokszor, nemtom itt mi a szőr a köszörűben.

Dionysos 2018.01.18. 08:55:54

@Román Miklós: Innen pillanatok alatt ingyen lejön:

ketmokin7audio.blogspot.hu/search/label/Senri%20Kawaguchi

A "Cider..." egyébként a kedvenc lemezem, pedig nincs is rajta gitár...

Román Miklós 2018.01.18. 09:18:36

@Dionysos: Örök hála, bepróbálkozom. Amúgy, arra utalsz, hogy gitár-fetisiszta vagy? Mert innen közelítve is elhalmozhatlak nyalánkságokkal:
- Gabriela Qintero és Rodrigo Sánchez, mexikói duó, most 43-44 évesek, de 15 y.o. koruk óta együtt nyomják két piszkosul bedrótozott spanyolgitáron. A lány néha egymaga egy ritmus-szekció, aki azt is tudja, hol kell zenei hangokat ütögetni a száraz fán.
- Sztanyiszlav Tonne, egy csöves Jézusnak kinéző ukrán, aki Estas Tonne néven bűvöli a hallgatóságot a sikátorban. Ahhoz képest, hogy mennyire ágról van szakadva, rakéta-sebességgel közelít a világsztárság felé.
- Pinxi Liu, alias YoYo, egy idősödő hardrock-metál gitáros; jó lenne, ha valaki kikeresné neked a Youtube-on, te meg közben háttal ülnél, és megpróbálnád besaccolni a nő életkorát, aktiv évei számát ...
- Egy édes francia kamaszlány, Tina S; hallgasd meg vele a The Lonert, meg bármit, amit találsz, vagy amikor a kis német tündérrel, Sina-val (Mike Wilbury dobos lánykájával) szűrik a levet.
- Sona Jobarteh; ő ugyan nem gitáros, hanem énekel és egy hárfa-hangzású, kora nevű hangszert penget, de a három néger társával igen-igen szívhez szóló nyugat-afrikai (világ)zenét játszanak.
Szólj, ha nem elég.

Román Miklós 2018.01.18. 09:34:55

@Dionysos: Vigyázz ezzel az oldallal, mert sikerült a letöltés (a Live Tour-é is), de az Avastom előbb mindkét alkalommal kinyúvasztott valami mocsadék kártevőt!

Román Miklós 2018.01.18. 11:08:04

@Dionysos: Hazudtam. Sona Jobarteh gitározik is, és már el is érzékenyültem tőle.

Román Miklós 2018.01.18. 12:28:14

@Dionysos: Bírod-még? Kell még egy pengetős géniusz? Nem tudom, mennyi idős vagy, de ha Paco de Lucia fénykorában még a hínárban úszkáltál, akkor tutira újat mondok vele. Volt egy legendás Sextet (pl. a One Summer Night album, ott voltam a koncerten a Sportcsarnokban!!!), benne a három andalúz gitáros testvér Algeciras-ból (Paco, Pepe és Ramón), a madridi Jorge Pardo fuvolán és szaxin, a brazil Rubém Dantas a kongáival, és akire igazán felhívom a figyelmedet, a barcelonai katalán basszista Carles Benavent. A Chick Corea: The Ultimate Adventure 2007 koncert is bizonyítja, hogy a manusok nem csak a flamenco-ban lehengerlőek (ugyanis a szextetből hárman is felléptek), de itt is kiemelkedő Benavent teljesítménye. Na, ha ez nem sodor el akár egy halvérű ál-rajongót is, akkor semmi!

Román Miklós 2018.01.18. 12:48:45

@Dionysos: A Corea koncert a Youtube-on is fent van, a de Lucia lemezt az ncore.cc-ről levadászhatod.

Román Miklós 2018.01.18. 19:44:10

@Dionysos: Valaki útba igazíthatna! Nem találom, hogy Mike Stern meg a Senri hol és mikor szívtak közös levegőt?

Román Miklós 2018.01.19. 00:37:34

Kedves bárki, aki idetévedtél és a levelezgetésünk elolvasása arra ösztökélt, hogy elkezdj kötődni ehhez a Senri-kultuszhoz, van számodra egy csemegém.
Adott egy nóta, Tetsuo Sakurai élvonalbeli japán basszista (a tag 45-nek néz ki, mert sportos és jóképű, de novemberben múlt hatvan) szerzeménye, a Guru Guru Labyrinth. Semmivel nem jobb, mint bármelyik ebben a tárgykörben - ugyanis már nem tud hová jobb lenni. (Íme egy viszonyítási alap, a Spanyol Kalózok, Kyoji Yamamoto a gitár mögött:
www.youtube.com/watch?v=OT9v4n3bJE8 ).
Felépítése:
- Senri magában dörömböl egy világraszólót
- Sakurai a hathúroson penget-tépdes egy világraszólót, Senrinek az összetettséget, választékosságot és virtuozitást tekintve cseppet sem alárendelt kíséretében, a tőlük megszokott hihetetlen egymásra hangoltsággal
- eddigre a szólista, egy billentyűs, (akit nem ismerek, de ahhoz túl jó, hogy Japánban ne legyen valami híres jazz-kiválóság), ám aki gitáros vagy körtemuzsikás vagy mit tudom én, mi is lehetne a szerepkörében, "befejezi a reggelijét", és beszáll uniszónózni s egyben a témát elővezetni, a keretek között egymástól elszakadni, kicsit improvizálni, zárásként megint uniszónózni.
www.youtube.com/watch?v=YWbK5QiucOk
Mármost, Sakurai és Kawi Senri tartottak egy számomra felbecsülhetetlen értékű és tanulságos szemináriumot, közönség előtt szakmáztak a ritmus-szekcióról úgy, hogy szólistát nem is hívtak. Japánul van, egy kukkot nem értek belőle azon kívül, hogy tandzöndzöndzön, meg egyszer szóba került Akira Jimbo, de mint a kutyának, úgy jön át az egész érzelmi tartalom, ahogyan, amilyen szeretettel beszélnek a gazdikák a (feltételezem) zenéről. Végül azt a mérhetetlenül gazdag aktív dallamkészletet, azt a páratlan csapongást a ritmikában, ugyanazt a pontosságot vonultatják fel, mint amikor a többiek leszállnak rólad, de a reflektor rád irányul és egyedül brillírozhatsz a közönségnek. Mindezt persze fejből. De az ég szerelmére, ez csak egy kíséret! vagy mégse? azok az idők elmúltak, vagy csak ők képtelenek, pl. genetikailag alább adni? És milyen agyi kapacitás, koncentrálás, micsoda intelligencia kell ehhez?
www.youtube.com/watch?v=yhfLAPuxJW0
Valaki segíthetne megfejteni, hogy az előadást minek a kíséretével vezetik be? Hátha valamelyikőtök ráismer!