Kiadó:
Spinefarm Records

Honlapok:
www.kiuas.net
myspace.com/kiuasweb

A finn Kiuas egy szégyenletesen gyéren látogatott 2008-as Firewind koncert kapcsán került látóterünkbe (a beszámolót itt olvashatod), Túrisas is csak nemrégen szerezte be a "The Spirit Of Ukko" című debüt-albumot (2005), amit azóta is bőszen ajánlgat nekem. Sajnos a nyíltan keresztényellenes neo-pogány szövegvilág a zenei szimpátiákat is fölülírva befogadhatatlanná teszi számomra a lemezt. Persze világnézetileg azóta sem reformálták meg magukat, de a "Reformation" (2006) és a "The Dark New Age" (2008, a kritikát olvasd itt) ennek ellenére nagy becsben vannak tartva a tekintélyes CD gyűjteményemben.

Az új album megjelenése kicsit készületlenül ért, így több mint egy hete elfekvőben van nálam. Mondjuk ennek oka leginkább a sűrű húsvéti előkészületekben keresendő, de most, hogy Krisztus valóban föltámadt (míg Ukko évezredek óta a sarkköri fagyhalál foglya) végre nekiveselkedtem. Már a múltkor fölfigyeltem az erős Rage párhuzamokra, amelyek csak tovább domborodni látszanak, olyannyira, hogy a Kiuas távirati stílusban való jellemzésére egyáltalán nem gondolnám túlzásnak a "finn Rage" megnevezést. Talán annyiban változott a képlet a korábbiakhoz képest, hogy dominánsabbak lettek a thrash-es fölhangok, tempók. Előfordulhat, hogy mostanában sokat hallgatják a Metallica 2008-as lemezét (itt és itt).

Sajnos nekem ez az új irányvonal nem fekszik igazán, de ez egyéni szocprobléma; a lemez ettől függetlenül még elég jól sikerült. Aki bírja a kapkodós, cséplős (thrash) ritmusokat, sokkal jobban fogja élvezni a végeredményt. Én inkább megmaradok a hangulatos "Lights Are Many" című balladánál, a jellegzetesen skandináv folk-kocsmadalnál (Summer's End), a fogós power himnusznál (Of Love, Lust, And Human Nature), illetve az együttes progresszívebb hajlamait képviselő "Winter's Sting" nótánál. Ha belegondolok, majdnem mindenki találhat itt kedvére valót, s ez még akkor is igaz, ha a korábbi anyagoknál a "Lustdriven" jóval ritkábban kerül majd elő.

Tartuffe