Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak









 

Rockbook logó 400x120 fehér.jpg

ws szines.jpg

Iced Earth: Dystopia (2011)

2011.10.14. 17:18 | Dionysos | 6 komment

Kiadó: Roadrunner Records

Honlap: www.icedearth.com

A gazdasági recesszió nem kímélte a zenei világot sem, melynek hatásaként Schaffer vezénylő tábornok kiadta brigadérosainak a parancsot: racionalizálják a létszámot úgy, hogy a korábbi képességek se vesszenek kárba. Nem könnyű feladat, vakarták is a fejüket a beosztott harcosok, főleg annak a fényében, hogy jóllehet a fő fegyvernemet képviselő Barlow magától távozott – tehát az állomány valóban csökkent, no, de mi lesz a hadrafoghatósági képességekkel? Az igaz, hogy a fegyverek kezelésére vonatkozó előírásokat egyedül a vezénylő tábornok határozhatta meg – ezért mondjuk könnyebb dolga volt a fegyvernemi parancsnoknak, akinek csak a megváltozhatatlan ukázt kellett elvhűen teljesítenie – de a maga nemében mind a képességek fő elemét meghatározó Barlow, mind elődje, az a Ripper nevezetű zsoldoskatona olyan egyedi tulajdonságokkal vértezte fel az Iced Earth elnevezésű hadállományt, hogy a maradéktalan pótlást a létszám megtakarításával lehetetlennek tűnt megoldani. Még szerencse, hogy a brigadérosok imái Mars hadistent kegyes kedvében találták: az általa javasolt megoldással aztán szinte maradéktalan módon sikerült is teljesíteni a parancsot…

No jó, lehet, hogy nem pontosan így történt, de az biztos: az Iced Earth új pacsirtája, az Into Eternityből átvezényelt Stu' Block olyan – inkább hangulati, mintsem technikai – átlényegüléssel képes a két ex-énekes hangszálaiba bújni, ami mindenképpen dicséretes, annak függvényében, hogy az elődök tulajdonképpen etalont képviselnek a saját vokálteremtette világukban. Persze ha nagyon szőrös szívű – vagy maradjunk a testrészeknél – vájt fülű szeretnék lenni, akkor megjegyezhetném, hogy a Barlow-i szerep jobban sikerült, mint Ripperé, de kérdem én, aki két, ennyire más karakterű hangot képes hihetően tolmácsolni úgy, hogy az ne ripacskodásnak tűnjön, nem érdemel meg legalább egy-két leírt, elismerő szót? No ugye…

A csapat a Dystopián szakított a koncept jelleggel, és ha nem is habkönnyű, de mindenképpen direktebb anyaggal állt elő, mint azt az utóbbi időszakban megszokhattuk. Jóllehet a szerzemények szerzői közt ott szerepel Block neve is, én semmi olyat nem hallok, ami ismeretlen lenne a megszokott Iced Earth/Schaffer világhoz képest. Többek között talán ezért is sikerült olyan jól a két volt énekes megidézése: a technikai megvalósításon kívül a dallamok és a riffek tulajdonképpen ugyanazt a hőskorban gyökeredző, szikár heavy/power metalt vetítik elénk, amit az ex-énekesek is a hangszálaikba kaptak. Schaffer alkotói vénája jól tudjuk, igen karakteresen dudorodik, ezért könnyű abba betalálni, legyen az Ripper vagy Barlow típusú muzikális fecskendő. H. Sanyi barátom ugye annak idején elmesélte, hogy a Rhapsody-féle hősmetal eredője tulajdonképpen egy kommunista-induló válogatás volt, nos, Schaffer hasonló cipőben jár, jóllehet neki csak egy "American Military Marching Songs" című gyűjtemény juthatott, amit aztán olyan sikeresen ültetett át menetről galoppra, hogy azt még az ihlethozó Eddie is megirigyelhetné. (Ha nem hiszel H. Sanyinak, higgy a fülednek, és hallgasd meg például a V. című darab dallamtémáját.)

Úgy érzem, a koncept jelleg szüneteltetésével ezúttal talán több, szinte az első hallásra magával ragadó slágerrel találkozhatunk, a "Something Wicked" témájához visszanyúló címadótól kezdve a különlegesen nosztalgikus "Anguish Of Young"-on és az "icedearthösített" kvázi Maiden sláger, a "Dark City"-n keresztül a lemezzáró, epikus szerzeményig. A direktebb hatást talán az is fokozza, hogy Schaffer kevesebb "nagyformátumú", összetett témával, ám a megszokott bő, "populáris" kórustámogatással festette fel a dark sci-fi filmek ihlette harci freskót – ezek mellett azonban a jellegzetes patetikus dallamok biztos módon betonozzák le (vagy be?) a már megszokott Iced Earth világot.

Schaffer mesternek immáron harmadszorra sikerült olyan énekest találni, aki a tulajdonképpen giccsbe hajló pátoszt úgy és olyan technikai fokon képes tálalni, hogy ne érezzük átverve magunkat a már sokadszorra hallott megoldások és a katonai parádékat idéző "military national metal" hallatán – ebből pedig jó pár, hazai együttes is tanulhatna, még akkor is, ha Amerika olyan messze is van.

Garael

Címkék: lemezkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr853303438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tipeti 2011.10.15. 18:51:39

A Dark Saga ota nem volt ilyen igenyes Iced Earth cd.....szerintem....

garaelkatona 2011.10.15. 21:41:43

@tipeti: Igényesség tekintetében nem volt gond szerintem a Glorious Burdennel sem, de most egyszerűen ütnek a dalok, ami véleményem szerint a jobban sikerült refréneknek köszönhető és talán a direktebb jellegnek. Mindenesetre nekem is a leginkább tetsző IE album az utóbbi 3 albumot tekintve.

tipeti 2011.10.16. 17:16:26

@garaelkatona: Talän igazad van Garael..söt... Annyit tudok, hogy ez az uj album szämomra egyszerüen zseniälis, biztos vagyok benne hogy több motiväciom lesz a meghallgatäsähoz, mint az elözekhez.....Szerintem most tertek vissza az igazi Iced Earth-höz.......

2011.10.20. 11:57:46

Sziasztok,

Nagyszerű lemez, nagyszerű kritika. Ennyi, nincs ezen mit ragozni :)

garael 2011.10.20. 12:31:56

@Peterhappy: Milyen kár, hogy nem vagyok Schaffer, mert akkor most duplán örülhetnék a "ragozatlan szavaknak" ...:).

2011.10.21. 10:25:19

@garael: azért remélem, ha csak szimplán is, de örülsz :)