Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak









 

Rockbook logó 400x120 fehér.jpg

ws szines.jpg

Profusion: RewoToweR (2012)

2012.01.05. 15:22 | Dionysos | 4 komment

Kiadó:
ProgRock Records

Honlapok:
www.profusion.it
myspace.com/profusionrock

Azt hiszem, eddig sem árultam zsákbamacskát: a progresszív műfaj ínyence vagyok (mint pl. a boroké is, bár Kotta ezirányú szenvedélye - főleg a magyar szőlők nedűinek tekintetében - valószínűleg jobban informált), és mániám, hogy levadásszak a nagy közösség előtt totál ismeretlen megjelenéseket. Portyáim során szerencsére ráakadok nagyon értékes darabokra is, itt van mindjárt a Beyond The Bridge, akik suttyomban egészen az összesített 2011-es toplista negyedik helyéig kúsztak.

A Profusion a toszkán Siena városában alakult talján progresszív rock együttes, akik első, saját kiadásban megjelentetett lemezük után (One Piece Puzzle - 2006) leszerződtek a ProgRock Recordshoz és most, februárban készülnek piacra dobni második albumukat. Az első anyagot - bevallom - nem ismerem, de a furcsa (tükrös trükkös) címmel megfejelt "RewoTower" egész tetszetős darab.

A profusion jó, jellegzetesen olasz dallamérzékkel tálalt progresszív muzsika, amelyben a vokális témák és a billentyűk dominálnak. Talán túlságosan is. Alig-alig akad benne gitárszóló, s ami van, az sem igazán hangsúlyos, pedig amikor Thomas Laguzzi gitáros végre rászánja magát, nem is tűnik igazán kolbászujjú favágónak (lásd: "Dedalus Falling").

A progresszivitásuk elsősorban abban nyilvánul meg, hogy szabadon szemezgetnek különböző zenei irányzatokból, stílusokból; pl. akad itt egy kis szamba (So Close But Alone), némi törzsi színezetű világzene (Tkeshi), de még egy népszerű grúz dal földolgozása is simán belefért (Chuta Chani). A számok között a közös nevező egy intelligens prog-rock alap, amúgy Urbandux, Sinestesia és esetenként Riverside módra.

A Profusion magyar jelentése kb. "túláradó bőség" és ez nem is jár messze a valóságtól, ha azt vesszük alapul, hogy milyen sok különféle hatás, hangulat, ízlés, zenei forma keveredik folyamatosan. Bárcsak gitár-gazdagabb lenne az egész, mint pl. a "The Tower" című, kétrészes, több, mint tíz perces opuszban! Akkor lájkolnám csak igazán!

Tartuffe

Címkék: lemezkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr353522044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tipeti 2012.01.05. 20:08:17

...akkor gondolom a Status Minor hamarosan megjelenő lemezéről is írsz majd....ha már a progresszív műfaj ínyence vagy....talán ez a banda sem olyan ismert.....

Dionysos 2012.01.05. 20:20:29

Természetesen. Talán érdekel, hogy 2009-ben nem csak hogy én írtam a Status Minor debüt kritikáját:

dionysosrising.blog.hu/2009/08/31/status_minor_dialog

De a 2009-es toplistámon a 7. helyig jutott.

dionysosrising.blog.hu/2010/01/07/top_10_2011

Dionysos 2012.01.05. 20:24:54

Egyébként voltam a Metallia Perkele turné pesti állomásán a Dürer kertben is. Itt a Status Minor volt a kezdő banda, és nagyon kínos volt, hogy kb. 4 lézengő előtt nyomták el max. félórás műsorukat. A föllépés után a zenészekkel is cimbiztem, beszélgettem egyet. Sami Saarinen, a gitáros még egy pengetőt is adott emlékbe...

tipeti 2012.01.06. 09:55:22

2009-ben még nem voltam Dionysos függő.... köszi hogy kitetted.
Ez a nagyfokú közöny nemcsak Pestre jellemző. Voltam én már Sonata koncerten Salzburgban ahol talán voltunk 200-an.....az is gáz. ....és ez ráadásul 2004-ben volt, amikor sokkal jobban futott a csapat szekere...