Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak









 

Rockbook logó 400x120 fehér.jpg

ws szines.jpg

Riccardo Gioggi: A Theory Of Dynamics (2012)

2013.01.20. 09:23 | Dionysos | 12 komment

Gioggi album cover.jpg

Kiadó:
Digital Nations

Honlap:
www.riccardogioggi.com

Lövésem sincs, hogy minket – épp minket! – hogy és miért találnak meg mostanában föltörekvő olasz muzsikusok. Egyáltalán honnan értesültek rólunk, milyen fantáziát látnak abban, hogy zenei erőfeszítéseikről szabadidős programként virtuális "papírra" vetünk néhány gondolatot? No, de rajtunk ne múljon, főleg, ha olyan színvonalas anyagot kapunk, mint amilyen ez itt, bőséges promóciós csomaggal: zene, fényképek, elérhetőségek, életrajzi adatok, stb.

Az már a kiadó neve alapján eldőlt, hogy Riccardo Gioggi nem lehet kezdő hangszeres; Steve Vai cége ugyanis nem szokott amatőr szobagitárosokat leszerződtetni - elég, ha a "mifiunkborja" Jónás Tamásra gondolunk. A promóciós csomaghoz mellékelt biográfiából az is kiderült, hogy Gioggi magasan iskolázott, hogy úgy mondjam: akadémikusan képzett muzsikus, aki hangmérnöki minősítést is szerzett.

Ezek után nem volt meglepő, hogy a "Dinamika elmélete" a gyakorlatban jól átgondolt, aprólékosan kidolgozott, technikás és változatos hallgatnivalónak bizonyult. Gioggi játéka makulátlan, dallamérzéke kiemelkedő és játszi könnyedséggel ötvözi a rock, jazz, blues, funky és progresszív elemeket. Ebben kiváló, számomra tökéletesen ismeretlen olasz zenészek segítik.

Hallgatása közben leginkább Blues Saraceno, Paul Gilbert és az "érett, kései" Vinnie Moore jutott eszembe, de olykor – nyilván a kiadó miatt – Steve Vai is beugrott (ld. Even Tide). Gioggi alapvetően olyan hallgatóságra számíthat, akik a fönt említett művészeket is előszeretettel szerepeltetik a lejátszó-listán. Én pl. elég elvetemült vagyok ahhoz, hogy egy ilyen "gitáros elsősorban gitárosoknak"-tematikájú rétegzenét megkedveljek, pedig még csak zenész sem vagyok. Ezt az albumot nem a borítójáért csípjük, hanem az olyan dalokért, mint pl. az ezerarcú "Designs", kár, hogy nem az lett a klipes nóta.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr955028294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

garael 2013.01.20. 10:57:43

Hiába, minket még az európai underground is ismer. Csak a magyar meanstream nem, hehehehe.

Kotta 2013.01.20. 11:07:55

Most nem azért, de elképesztő rockzenei élet pezseg odaát, és dicséretet érdemlő az a mentalitás, ahogy a használják a modern médiát.

Tényleg vicces, hogy olasz és skandináv promoanyagokat kapunk, magyart meg nem... valamit azért elárul ez a mentalitásról. Lehet, arrafelé nem érzik érzik úgy a zenészek, hogy nekik alanyi jogon JÁR a publicitás és az elismerés :))))

Kotta 2013.01.20. 11:08:46

amúgy a klipes nóta qrva jó

Régi olvasó 2013.01.21. 22:27:55

Pofátlan leszek, nyugodtan törölhetitek is ezt a bejegyzésemet: nem szoktam ilyet kérni, de úgy érzem most rianok egyet, kölcsönkérhetném ezt a lemezt?
:)

ArgonX 2013.01.22. 09:37:15

Hát nem tudom... Nekem nem maradt tőle tátva a szám. Olyan semmilyen, jó iparosmunka, ennyi. Ilyen önjelölt gitárhősöket ezrével találni a Youtube-on.

De ha magyar példát akarnék mondani ebben a műfajban, akkor ott a K3, ami nálam magasan veri ezt az olasz gyereket :)

turisas 2013.01.22. 15:52:06

@ArgonX: Keresek egy kemény odamondó kritikust az új demo anyagomhoz, vállalod?
Ha igen, akkor itt lehet szétszedni engem, ez már jobbára saját dalokat tartalmaz, nem feldolgozásokat....

soundcloud.com/turi-csaba

Kotta 2013.01.22. 23:12:41

@ArgonX: valahonnan levadasztad a lemezt, vagy csak a klipes nota alapjan ítelsz? Csak mert nem ertek veled egyet, nagyon nem...

ArgonX 2013.01.23. 09:46:38

@turisas:

Meghallgatom őket, aztán majd jelentkezem :)

ArgonX 2013.01.23. 09:50:35

A lemezt nem vadásztam le, csak a klip alapján ítélkeztem. Ilyenkor feltételezem azt, hogy az ember a legjobb nótáját filmesíti meg, ezért ez egyfajta vezérfonal lehet az egész albumhoz.

Kotta 2013.01.23. 12:14:34

@ArgonX: messze nem a legjobb dal a lemezen, az a Tartuffe által is említett Designs, talán. Amúgy a klipes szám is okés szerintem, de érdemes az egész lemezt meghallgatni, mielőtt végső verdiktet hoz valaki, mert baromi változatos cucc, nagyon szép melódiákkal, roppant jól felépített számokkal (a lemezcím ez esetben nem véletlen ám!).

A K3-at szeretem, az ottani ritmusszekciót nehéz überelni, de Gioggit hangszeresként és dalszerzőként is erősebbnek, sokoldalúbbnak vélem, mint amilyen Kállai. Ezen lehet vitatkozni, egy szint felett ez már ízlés kérdése, de egy biztos: nem egy átlagos, önjelölt youtube huszárról van itt szó, ezt nem fogadom el :)

Az év eddigi legjobb instu lemeze - ez azt hiszem kockázatmentes kijelentés így januárban :D:D:D

ArgonX 2013.01.23. 19:11:29

@Kotta:

Rendben, most már tényleg kíváncsi vagyok erre a lemezre... :) Majd valahonnan megszerzem.

Egyébiránt én még Marco Sfoggli új lemezének hatása alatt vagyok. Számomra most jó időre ő vezeti a topot, nehéz lesz túlszárnyalni őt ;)