"Talán ott a helyünk a magyar underground szép nagy tablóján" - beszélgetés a Cadaveres zenekarral

CADAWIEN6.jpg

A "MindStream" megjelenéséig a "teknőstetemek" nekem leginkább a "kimondhatatlanul hülye nevű hazai zenekart" jelentették, de a szimpatikus lelkesedésük ellenére az ingerküszöbömet nem érték el. Azt a szakmai visszhangot viszont nem lehetett már figyelmen kívül hagyni, amikor a "MindStream" szinte mindenkit levert a lábáról, úgy hangzás, mint dalok tekintetében. Ilyenkor egy lelkiismeretes rockbloggernek önvizsgálatot kell tartania, előítéletek nélkül meghallgatni az anyagot és megfogalmazni a véleményét. Megtettem. Szerencsére időközben a nevük is rövidebb lett, de ami a legfontosabb: az egyik legjobb magyar metal album született meg 2010-ben a törökbálinti SuperSize Stúdióban. Most pedig itt a folytatás. Mielőtt megfogalmazom ítéletem (véleményem) az anyagról, az utolsó szó jogán Körmöczi Péter főteknős, Bölcsföldi Zoli énekes és Delcsik Balázs bőgős kapott szót. (Valójában pedig voltak olyan kedvesek és részletekbe menően válaszoltak kérdéseinkre.)

Gratulálok a DeMoralizer lemezhez!  Milyen a fogadtatása; érkeznek-e a (pozitív) visszajelzések?

Péter: Köszönjük szépen! Nagyon örülünk, hogy tetszik!!! Igazából vannak visszajelzések, de korántsem annyi, mint gondoltuk és vártuk. Kicsit visszafogottak a reakciók, mind a szakma, mind a rajongók részéről. Persze a közeli ismerősök, barátok dicsérték a lemezt, de szerettük volna, ha a "MindStream" után egy még szélesebb kör észrevesz minket a Hammeres melléklet révén. Ez valahogy elmaradt. Nem szaporodtak a like-ok a Facebook oldalunkon igazából, és a bulijainkon sincsenek 3x annyian! Ez van…, valahogy elvárta mindenki ezt a teljesítményt és nem okoztunk meglepetést? ... Végül is, ha így van, akkor az nem rossz, de lehetett volna egy két kritika kicsivel pozitívabb, vagy kaphattunk volna pár elismerő szót a szakmától… Jól esett volna. Kevés sajtó anyag foglalkozott a lemezzel, késve születtek a kritikák is, nem ugrott a média a lemezre valahogy…, de persze lehet manapság ez minden zenekarral így van. Nem tudom.

Mindenesetre a novemberi megjelenést követően, mostanában íródtak egész jó kritikák és készültek/készülnek interjúk is szép számmal, ami jó eredmény és örülünk neki nagyon. Kicsivel hosszabb az átfutási idő… Talán sok a zene, vagy jobban megemésztették az emberek, ami persze nem baj. Sokan még csak most fedezik fel maguknak a "DeMoralizer"-t és a zenekart is! Az biztos, a "MindStream" után sikerült egy egész jó folytatást létrehozni negyedik Cada lemeznek!:-)

Tudom, hogy a kérdésfelvetés már önmagában is ostoba, mert csak egyetlen válasz létezik zenekari részről, de mégis teszek egy próbát; sikerült-e dalszerzést tekintve felülmúlni az előző lemezt? Előzetesen szerintem ti magatok is bőven megelégedtetek volna azzal is, ha sikerül egy legalább olyan jó anyagot tető alá hozni….

Zoli: Nyilván az összes együttes a legújabb lemezét mindig a lehető legjobbnak titulálja... :) De mi mindenképpen önreklámozás nélkül és őszintén úgy érezzük, hogy sikerült a "MindStream" lemezt minden tekintetben felülmúlni. Szerintünk mind a zenei struktúrák, az énektémák és a szövegek is valamilyen formában összetettebbek és jobbak lettek a "DeMoralizer" lemezen. A dalok, dalszerkezetek megírása is egy árnyalatnyival különbözött attól a metódustól, ahogy a "MindStream" dalai készültek. Első körben nem vártunk magunktól semmit, nehogy ez olyan belső feszültséget okozzon, ami majd a végleges lemez rovására megy. Titkon persze reméltük, hogy legalább olyan jó lesz az új anyag, mint a korábbi, de ezzel együtt picit talán féltünk is, hogy mi lesz, ha nem.:) Éppen ezért igyekeztünk ezeket a hasonlítgató gondolatokat távol tartani magunktól és a legteljesebb mértékben az új dolgokra koncentrálni. Szerencsére az eredmény a mi várakozásainkat és elképzeléseinket is felülmúlta! ;-)
cadaveres_001_0.jpg
A kérdés nem véletlen. Hallgatóként is azt lehetett érezni, amit nagyon Ti sem tagadtatok az interjúkban, hogy a "MindStream" egy kivételes, ihletett pillanat volt. Az olyan dalokkal, mint a címadó, a "These Eyes", vagy a "Twenty –Twelve" akár underground világhírig (ha létezik ilyen…) is lehetett volna repülni egy szerencsésebb zenei környezetben..

Péter: Talán ez így túlzás, de tényleg akadnak jó pillanatok a "MindStream"-en…, és ami a lényeg: talán a "Demoralizer"-en még több a kiugró pillanat. Még több igazi dal született erre a lemezre, még jobb refrénekkel, fogós dallamokkal, emlékezetes riffekkel. Letisztultabb minden, egyenesebbek a dalszerkezetek, befogadhatóbb az egész, de ügyeltünk azért arra, hogy ez ne menjen a keménység rovására! Nem egy slágeres, pop lemezt akartunk, hanem egy ba…ott kemény anyagot, dallamokkal és dúdolható refrénekkel. Varga Zoli (SuperSize) produceri irányítása mellett mindent megtettünk, hogy a kitűzött céljainkat megvalósítsuk, és legalább elérjük a "MindStream" által felállított mércét!:-)… Talán ez volt a legnehezebb azt hiszem. Örülünk, hogy sikerült és hogy a "MindStream" rajongók egybehangzóan voksoltak a "DeMoralizer" mellett is!:-)

Bár a stílus és a zenei vonalvezetés mára elég egyértelmű és karakteressé vált Bölcsföldi Zoli érkezésével, ha mégis különbséget kell, és lehet, tenni az előző lemez és a DeMoralizer között, azt hogyan fogalmaznád meg?

Balázs: Amikor Zoli beszállt a zenekarba magunk sem tudtuk milyen irányt fog venni a stílus. Teljesen más karakter, mint amilyen Ádi (Gabó Ádám, ex-ének), ezt nyilván tudtuk  mi is. Nem nagyon görcsöltünk rá a dologra. Azt mondtuk, itt ez a srác, basszunk a koncepcióra, mi hozunk egy riffet, és nézzük meg mi lesz belőle! Nagyjából így született meg a "Mindstream" lemez. Már az elején éreztük, hogy teljesen más anyag lesz, mint amikkel előtte előálltunk, de nem volt bennünk bizonytalanság, mert éreztük azt a plusz lendületet, amit az új tagok hoztak és előrébb viszi az anyagot. A "Demoralizer" nagyjából ugyanígy született.

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy mi nagyon keveset tudunk együtt próbálni a köztünk lévő földrajzi távolság miatt, így felesleges is volt azon parázni, hogy milyen lesz, mert riffekben sosem szenvedtünk hiányt, amikor összejövünk mindig olyan ötletek születtek, amikre mindenki gondolkodás nélkül rábólintottunk. Gondolom, azzal sem okozok nagy meglepetést, ha leírom, hogy ez egy egyszerű zsigerből jövő zene, egyszerű, de odavágós riffek; és Zoli személyében meg egy olyan énekesre leltünk aki konkrétan ha 3 percig egy hangot játszunk, akkor is ír rá egy olyan refrént ami rögtön bele ragad az ember fejébe. Na ennek az ösztönből jövő vonalnak a letisztultabb folytatása a "Demoralizer".

Végignézve az új lemezhez csomagolt DVD-t, néhány kiszólásból úgy tűnik, nagyon is tudatában vagytok annak, hogy a befektetett 200%-ból csak annyi térül meg, amennyi idehaza reálisan elvárható. Némi underground siker és ehhez kapcsolódó szakmai elismerés. Talán jól hangzik, de a gyakorlatban ez sokszor megalázó klubozást, kevés koncertlátogatót, ezzel szemben irreális mennyiségű befektett energiát és nem kevés pénzt is jelent. Ha nem sikerül a nyugati nyitás, meddig lehet ezt a harcot vívni idehaza a visszavonhatatlan belefáradás és kiábrándulás nélkül?

Péter: Az nem tudom, hogy meddig lehet, csak azt, hogy mióta: '93-óta vívom a harcom, de nem olyan vérre menő ütközet ez már. Régebben még több elkötelezettséggel, fiatalkori naivitással felvértezve jobban hittem az álmaimnak. Most már két lábbal állok a földön és talán ezért sokkal kevesebb csalódás ér már. Sikerült letenni valamit az asztalra, talán ott van a helyünk a magyar underground szép nagy tablóján, olyan általam nagyra becsült és értékelt zenekarok között, mint a Birbed Wire, Bedlam, Just, Undertaking, AMD, vagy a mostani csapatok közül a Neck Sprain, Blind Myself,  WMD stb. Példa értékű a munkásságunk, és ha nem is vezet már felfelé út, azért érnek még nagyon pozitív élmények és sikerek is…, még ha ezek sokszor apróságokban mérhetőek csak. Ez egy életforma nálam, viszont azt észre kell venni, hogy megöregedtem és már kevesebbszer csinálok magamból majmot, mégis azért néha jó érzés még felállni egy színpadra és örülni együtt mindenkivel ennek, mégha a színpad előtt néha kevés ember is lézeng. Helyre kerültek bennem a dolgok, nincs bennem keserűség. Boldog vagyok, hogy anno belefogtam ebbe és rengeteg élménnyel gazdagodtam. Vannak még célok, céljaim, és ez nem hagyja kihűlni a tüzet!

Az akusztikus megközelítés teljesen meglepő húzás a Cadaveres stílus ismeretében, de határozottan működőképes a dolog. Megnyithat ez új ajtókat, vagy néha egyszerűen jólesik a sok "dzsi-dzsi" után?
akusztik.jpg
Zoli:  Óriási köszönet érte, ha úgy gondoljátok, hogy valóban működőképes a dolog! :) Mindezt azért is mondom, mert valóban nem ez a mi közegünk, és egy-egy ilyen akusztik próba és koncert fejben több koncentrációt jelent számunkra, mint egy "hangos" buli :)

Az elmúlt néhány évben az együttes nagyon sokat koncertezett kb. minden hétvégén, és úgy éreztük, ezzel a húzással a közönségnek és magunknak is tudunk adni valami új, más élményt, ami jelentősen eltér attól, amit minden hétvégén tapasztalunk és amit megszokhattak tőlünk a koncertre járók. Hogy ez megnyithat e új ajtókat? Pontosan erre nem tudjuk a választ, de úgy érezzük, igen.

Azért az látható, hogy az akusztik bulikat más, kisebb helyekre is be lehet tenni, mert nem igényel akkora technikát. Ebből adódóan játszhattunk olyan klubokban is, ahova normál körülmények között nem jutnánk el. Talán ez jelentheti azt, hogy más lehetőségekhez is jutunk az akusztik által. Ezek mellett persze marhára élvezzük is! A legutóbbi akusztik bulin például ülve pogózás és bírkózás is volt a színpad előtt... :D

Önző dolog egy kicsit, de mi itt a blognál meglehetősen gitárszóló pártiak vagyunk. Nekem pl. egyenesen hab a tortán a "Mindstream" nóta végére odapörkölt Vörös Attila szóló. Most az ilyen pillanatok elmaradtak. Elvenne ez a helyenként szólisztikusabb megközelítés a zenétekből valamit, vagy nincs ennek számotokra különösebb jelentősége?

Péter: Nem szerettük volna újra lelőni azokat a "poénokat". Volt tervben vendég-szólós most is, de ez sajnos nem jött össze az idő és a távolságok miatt. Kálmi megoldotta azt, amit szerettünk volna, de most az énekekre nagyobb hangsúlyt fektettünk. Az most jobban előtérben volt, nem akartunk annyira most a gitárszólókra fókuszálni. Amúgy sem vagyunk annyira nagy virga pártik. Az egyszerűség irányába fordultunk tudatosan, nincsenek gitárszólók nagyon, és a perka is lemaradt sok helyről. Ez most kicsit más lett, persze ez nem azt jelenti, hogy legközelebb minden máshogy alakul majd!

Teljesen tudatos az is, ahogy építitek fel a zenekart, megkeresitek azokat a fórumokat ahová érdemes eljuttatni a lemezt. Ez külföldről nézve minimum, Magyarországon azonban ezt csak kevés zenekar érzi fontosnak. Te hogyan látod, megtesznek-e mindent a zenészkollégák a sikerért, ismertségért vagy inkább az van, amit a sajtó oldaláról mi érzékelünk: elvárások és túlzott érzékenység, ha ezen dolgok miatt esetleg tükröt tartunk a színtérnek?

Balázs: Fogalmam sincs, hogy a többi zenekar, hogy jár el promózás ügyben. Mi, ahova tudjuk, elküldjük a lemezt, a lehető legtöbb helyen próbáljuk reklámozni a zenekart, legyen az koncert, rádió, nyomtatott újság vagy netes portál. Mi csak a saját utunkat járjuk és sosem érdekeltek mások max. akkor, ha közösen mentünk el meginni egy sört… :-)

www.cadaveres.hu
www.facebook.com/cadaveresband

Túrisas

Címkék: interjú