Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak









 

Rockbook logó 400x120 fehér.jpg

ws szines.jpg

Allen-Lande: The Great Divide (2014)

2014.10.19. 15:29 | garael | 11 komment

allenlandegreat.jpg
Kiadó:

Frontiers Records

Honlap:
facebook.com/pages/AllenLande

Tolkki kreatív-függvényének – ahol az x tengelyt hangulati-állapota, az y értékeket pedig az elkészült dalok színvonala határozza meg – jellemzően hullámzó görbéje ezúttal felfelé tartó szakaszába érkezett, miután a mélypont (Avalon II.) mind kritikai, mind kereskedelmi szempontból olyan mértékben  hasalt el, hogy azon még Cameron negyedik dimenziós néző, illetve hallópont újítása sem tudott volna segíteni. Az persze eleve kiszámítható volt, hogy két ilyen énekessel nem lehet olyan üres halmazt alkotni, mint a női vokállal feldúsított gót/pop-rock metál opera folytatásával – hiába, a matematika általában a férfiak világa, a metál pedig – legalábbis az én értelmezési tartományomban – még inkább.

Bevallom, különösen az sem rázott meg, hogy Magnus Karlsson produceri-dalírói-gitárosi szerepét az ex-Stratovarius főnök veszi át, mert jóllehet az első két duál-album minden tekintetben kiváló alkotás volt, Kalrsson mégiscsak inkább az AOR felől közelítette meg a dalokat, ami úgy aránylik Tolkki ismert eszköztárához, mint fűzfavessző az acélszablyához. Előzetes felvetésem be is igazolódott, hiszen a lemez első négy dala ott folytatja, ahol Timonak az Avalon I-nél, esetleg a Revolution Renaissance-nál folytatni kellett volna. A nyitó "Come And Dream With Me” ugyanis rögtön az Avalon parádés Allen perceit idézi, a "Down From The Mountain" akkora Stratovarius sláger, amilyenből évtizedenként csak egy akad – már ha nem Tolkki-féle időszámítást használunk –, az "In The Hands Of Time" pedig – a konkrét dallamlopás ellenére – még azon tökfej rajongók szemébe is könnyet csalhat, akik szerint csak egy isten létezik: Kiske. Az pedig, hogy ebben a lemez-univerzumban rögtön kettő akad, nem hit kérdése, hanem hallásé: Allen és Lande hangja a hasonló karakterek mellett is sikeresen egészíti ki egymást, és talán még párbajról is beszélhetnénk, ha ellenfelek helyett nem fegyvertársakról lenne szó.

A dalszerzésbe Lande is beleszólt, ami eléggé markánsan különíti el azokat a szerzeményeket, melyekben a norvég csodavokalista is közreműködött: jellemző, vontatott dallamvezetése kissé megosztóvá teszi az albumot, ahol Tolkki egyenes vonalú, metál közeli slágerei mellett Jorn kissé kifacsart és nehezebben emészthető témái határozzák meg a kialakult összképet. A "Lady Of Winter", a 2Hymn For The Fallen", vagy a címadó elszállósabb, borongósabb hangulatú Lande-leképeződése azonban többnyire csak Tolkki egyértelműbb világához képest jelenthetnek unalmasabb perceket, de azokat is meg tudom érteni, akik szerint a "The Great Divide" Sabbath hangulatú riffjei, valamint a remek Tolkki szóló ellenére sem tud kilépni az utóbbi évek kreativitás-hiányos Jorn cipőjéből, és a Tél Úrnője is legfeljebb egy jellegtelen Tarja albumon lehetne előadó-releváns vezető sláger. (Az más kérdés, hogy a gitáros által adott instrumentális keretek a legutóbbi három Lande-szólóhoz viszonyítottan is az utóbbi évek legjobb Jorn teljesítményét kerekítik ki.)

Mindehhez járul hozzá a már említett vokális teljesítmény, amihez hasonlót régen hallottam: Allen szerencsére nem a rekesztős formáját hozza – ami egyébként úgy is világszínvonalú, így azonban… –, Lande pedig pia ide, dalszerzői szürkeség oda, nem véletlenül korunk vezető hard rock énekese.

Most persze lehet azon vitatkozni, hogy megérte-e a karmesteri váltás, hiszen akik a himnuszos metál felől közelítik meg a zene szeretetét, azoknak a Tolkki-féle koncepció minden bizonnyal szimpatikusabb, de úgy gondolom, a Kalrsson tábor sem fog úgy tekinteni az albumra, mint egy hatalmas szakadékra, ami jelen és múlt alkotói színvonala között tátong.

Garael

Címkék: lemezkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr596807835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dionysos 2014.10.19. 20:54:37

Az utóbbi munkáinak ismeretében nagyon féltem Tolkki közreműködésétől, de tök jó album lett. Nyilván az énekeseknek is köszönhetően, de alighanem a legjobb, amióta Tolkki elhagyta a Stratovariust. Persze így sem vagyok meggyőződve, hogy Tolkki játszotta föl a szólókat, hiszen az RR-ben is voltak ezzel kapcsolatban "problémák".

Különben nem értem, hogy van ez, vajon ki birtokolja az "Allen-Lande" cégért. Karlsson csak úgy lemondott erről, vagy mi? Lehet, hogy az "ötletet" a kiadó (Frontiers) jegyzi jogilag. Egyébként megjegyzem, hogy csak az utolsó Karlssonos album lett AOR-os, az első kettő még jóval tökösebb volt annál.

Kotta 2014.10.20. 15:09:52

Ha azt akarjuk érzékeltetni koordinálta rendszerben, hogy a dalok minőségét egyenes aranyban határozza meg a szerző hangulata, akkor az inkább egy 45 fokos nyílegyenes lenne. Nem mintha ez lényeges lenne, de nem tudtam megállni :)

Dionysos 2014.10.20. 16:10:35

@Kotta: Te is ahelyett, hogy érthetetlen kommenteket írsz, inkább a facebook oldalt frissítenéd és recenziókkal foglalkoznál! :))

garael 2014.10.20. 17:32:15

@Kotta: Ejnye, és ki írt itt egyenes arányról? Mert én bizony nem! Tessék az Y=X függvényt egy sinus, vagy cosinus trigonometrikus függvényre váltani, és máris ott a hullámgörbe. De csak miattad:))).

Kotta 2014.10.20. 18:28:28

@garael: a hullámgörbe ott van, csak akkor semmi értelme a hasonlatnak :)

Kotta 2014.10.20. 18:29:37

@Dionysos: hát a hülye kommentek WC-n ülve is megvannak 2 percben, recenzió íráshoz ennyi sajnos nem elég....

garael 2014.10.20. 19:39:01

@Kotta: Látszik is, hogy szarsz az egészre, hehehehe. Azért azt értékelem, hogy az egész kritikából a leglényegesebb momentum ragadta meg a figyelmed, bár az kissé vigasztal, hogy a WCn ülve általában egy recenziónál jóval fontosabb dolgokra koncentrál az ember:)).

szabzero 2014.10.21. 12:07:35

Már a kritika első bekezdéséből is kurva keveset értettem, a hozzászólásokból viszont már szinte semmit :)
A lemez most forog, eddig jó :)

garael 2014.10.21. 17:52:59

@szabzero: Akkkor majd kérjük a véleményed, lehet függvény mentesen is.:)))

szabzero 2014.10.21. 21:37:10

@garael: Egyszer végigment, nem rossz ! Valahogy az eleje tűnt erősebbnek. De még kell egy két hallgatás.

garael 2014.10.23. 11:49:06

@szabzero: Az eleje nekem is jobban bejött, mert az kicsivel metálosabb, inkább Tolkki, mint Lande.