Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak









 

Rockbook logó 400x120 fehér.jpg

ws szines.jpg

Vanden Plas: The Ghost Xperiment - Awakening (2019)

2019.10.10. 17:42 | Dionysos | 1 komment

y_257.jpg

Kiadó:
Frontiers Records

Honlapok:
www.vandenplas.de
facebook.com/VandenPlasOfficial

A Frontiers megint megszórt minket hallgatnivalóval. A se íze, se bűze "komposok" után egy olyan együttes került terítékre, amelynek "lólába" bizonyos értelemben kilóg a kiadó istállójából. Az "öreg" német proggerek stílusa nem tipikusan vág a nápolyi cég profiljába, de - gondolom - mivel elég teátrális jelenség, még épp belefért. Már a koncepcionálisan összefüggő előző két lemez (Chronicles Of The Immortals: Netherworld I-II) is náluk jelent meg, sőt a 2010-es "The Seraphic Clockwork" is.

Már a cím alapján gyanús volt, hogy megint egy tematikailag egységes anyag került ki a kezük alól, aminek alighanem folytatása is következik. Nem csaltak meg a megérzéseim, a "Szellemkísérlet" is egy sötét, kvázi-okkult, démonokkal harcolós sztorira van fölfűzve (ezúttal az énekes, Andy Kuntz tollából), ami természetesen nem érdekel annyira, hogy komoly leütésszámot pazaroljak rá. Lesz persze folytatás is "Illumination" alcímmel, méghozzá jövőre.

A hangzás most is kiváló (főleg a bőgő), Markus Teske keverte ki a Bazement Studiosban, bár nekem a gitár sound kicsit reszelős, amolyan rénszarvas csont darálós (a la Heavy Túra). Nyilván a stílus sem változott szemernyit sem, maradt a színházias germán, ezért kicsit szögletes progresszív metál Kuntz orrhangú, melodramatikus énekével, valamint Stephan Lill dörgedelmes riffjeivel és kifinomult szólóival.

A korábbi anyagokhoz képest ez most kevésbé mozgatta meg a fantáziámat, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy hosszú és igen sűrű anyaggal van dolgunk, amely igényli a törődést, többszöri újrahallgatást. Egy kicsit olyan lett, mint általában a német ipar termékei: iszonyú precíz, de nem túl izgalmas. Egyelőre az arcbamászó kezdő nóta (Cold December Night) és a valahonnan (Dream Theater?) nagyon ismerős riffel operáló "Fall From The Skies" ülnek leginkább. Hosszasan kell még barátkoznom az albummal, az évből még hátralévő két és fél hónap fogja eldönteni, hogy lesz-e helye a toplistámon...

Tartuffe

Címkék: lemezkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr9215216298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HelgAV 2019.10.14. 15:54:27

Ezek a hangok... Hallgatása közben a szirénekről szóló legenda jut eszembe.