Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak




 

ws szines.jpg

Dean Brown: Unfinished Business (2012)

2016.08.08. 10:40 | Dionysos | 1 komment

y_55.jpg

Kiadó:
Moosicus Records

Honlapok:
www.deanbrown.com
facebook.com/deanbrownofficialpage

Mivel a dühöngő nyár miatt befülledtek kicsit a megjelenések is, indokolt olykor visszatekintő jellegű írásokkal frissíteni a felületet. Ennek az írásnak – eléggé hihetetlenül – egy minden különösebb célt nélkülöző látogatás szolgáltatta az apropóját a szegedi Mediamarkt szaküzletben. Nagyjából ez az a hely, ahol az ember nem igazán  számíthat vérbeli zenei csemegére, hiszen gyalázatos a szabadpolcos CD kínálat (lassan ott tartunk, hogy bakelitből több van), de főleg esélytelen, hogy itt leljen meglepő zenei élményre valaki, egyszerűen csak kagylózva a bolt média szekcióján megdörrenő hangfalakból szóló hangokat.

Így, ilyen kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan körülmények között történt, hogy gyanútlanul belefutottam Dean Brown 2012-es szólólemezének első nótájába, az "Uncle Ray"-be. Éppen azon gondolkoztam, hogy érdemes-e az "A nagy Gatsby" 2013-as verzióját megvenni DVD-n, kb. egy ezresért (egyébként érdemes), amikor már az első hangokból megállapítottam: hoppácska, valami nagyon finom muzsika szól, erre érdemes lesz odafigyelni! Miután rájöttem, hogy nem tudom beazonosítani, megkérdeztem az egyik eladót, aki faarccal nyújtotta át a CD tokot: Dean Brown. Lövésem sincs, ki lehet az.

A név elég baljóslatúnak tűnt, mert nagyon hasonlít az amerikai ponyvaíróra, aki évek óta olyan képtelen ál-történelmi fikciókkal szennyezi szellemi környezetünket, mint az "A da Vinci-kód", valamint az "Angyalok és démonok". Szerencsére nincs köztük semmi rokonság, sem intellektuális, sem művészi értelemben. A mi Dean Brownunk ugyanis hős, gitárhős, de a jazz rock fúziós fajtából, kb. Lee Ritenour és Scott Henderson környékéről.

Így utólag persze illett volna Brown nevét ismernem, hiszen brutális diszkográfiával büszkélkedhet, olyan zenészekkel játszott/játszik együtt, mint Marcus Miller, David Sanborn, Eric Clapton, Billy Cobham, The Brecker Brothers, Marvin "Smitty" Smith, Dennis Chambers, stb. Szóval én szégyellem magam. Az "Unfinished Business" csupán egy a szólólemezei közül, de ígérem, hogy a többit is be fogom gyűjteni. Alapvetően prog-rockos csákó vagyok, de az ilyen blues alapú komponált (arranged) jazz rock fúziót eszméletlenül csipázom!

Tartuffe

Címkék: lemezkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr439835300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MádiN. 2016.08.08. 11:30:05

Jónak néz ki, rámegyek!