Dionysos Rising

Jelen "zenei naplónk" fő profilja heavy metal és rockzenei kiadványok (CD-k, DVD-k) értékelése és ajánlása, valamint koncertbeszámolók és interjúk közzététele.

"Küldetésnyilatkozat"

Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a Dionysos Rising, akkor kattints.

Facebook

Utolsó kommentek

Ajánlott oldalak




 

ws szines.jpg

Gathering Of Kings: Discovery (2019)

2020.05.15. 09:25 | Dionysos | 10 komment

yyy_20.jpg

Kiadó:
RN Records

Honlapok:
www.gatheringofkings.se
facebook.com/gatheringofkingssweden

Örök dilemma a zeneiparban, hogy a különböző produkcióknak szüksége van-e producerre, vajon egy külső fül hasznosnak bizonyul-e, amennyiben mederbe tereli a csapongó teremtő erőket, vagy inkább csak akadályozza a muzsikusokat abban, hogy a képességeik és ihletük lehetőségeit teljes mértékben ki tudják aknázni. Mint általában, szerintem itt is valahol középen van az igazság. Az biztos, hogy a nagy producerek és a mindenható kiadók ideje leáldozott, a muzsikusok (nem mindig előnyükre) sokkal szabadabban dolgoznak, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek totálisan irányított jelenségek – elvégre ez továbbra is egy jövedelmező iparág.

A svéd királyi naggyűlés sem spontán, alulról jött kezdeményezés (gondolom, ezért is hívják királyinak), hanem két producer, Ron és Nina Dahlgren kreálmánya, amelyhez megnyerték zenei producerként (hangmérnökként) Thomas "Plec" Johanssont (Soilwork, The Night Flight Orchestra, Nocturnal Rites, Dynazty), zeneszerzőként Victor Olssont, a Saffire gitárosát, énekesként pedig ezúttal Rick Altzit (Masterplan, Herman Frank, At Vance), Jonny Lindkvistet (Nocturnal Rites), Apollo Papathanasiót (Spiritual Beggars, Firewind), Tobias Janssont (Saffire) és Alexander Frisborgot (Citadellion).

A "Discovery" alig több mint egy évvel a bemutatkozás után jelent meg. Az első lemez címe miatt, "First Mission", én már sejtettem, hogy lesz folytatás. Nem tudnám megmondani, hogy melyik album az élvezetesebb, mert miközben hihetetlenül profi az egész, engem alapvetően irritál ez a pénzszagú és rossz értelemben véve retró vállalkozás. Sosem értettem, hogy egy utólag "hősinek" tekintett letűnt korszak megidézéséhez miért kell a hangzásnak is épp oly heréltnek lennie, illetve miért nem lehet kiszűrni azt, ami már akkoriban is idegesítő volt (pl. a nyálasan csilingelő szinti hangokat). Több évtized távlatából már nem olyan nehéz eldönteni, hogy mi a maradandó, klasszikus vonás (pl. a '70-es évek definitív markereinek számító Hammond orgona vagy a Moog szinti) és mi az, amit jobb elfelejteni (pl. az erőtlenül puffogó dobokat).

Persze elfogadom, hogy ezek többnyire az én kattanásaim, mint ahogy azt is, hogy a Gathering of Kings albumait, sőt a számomra még sokkal irritálóbb The Night Flight Orchestra lemezeit is lehet szeretni. Elvégre a dalok alapvetően jók, a zenészek pedig még jobbak... Ha hagyom, hogy az egész inkább zsigeri szinten hasson rám, én is bele tudok feledkezni; csak ki kell kapcsolnom a kritikai énemet, amely folyton azt suttogja a fülembe, hogy kis erőfeszítéssel ez az egész sokkal jobb is lehetne. Szóval, miközben én Victor Olssontól inkább egy új Saffire lemezt várok, egyetlen öreg rockertől sem vitatom el a jogot, hogy túláradó nosztalgiával és megfiatalító lelkesedéssel hallgassa rongyosra az ilyen produkciókat. Élőben én is tuti élvezném.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://dionysosrising.blog.hu/api/trackback/id/tr1315695938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

saszi 2020.05.15. 11:16:06

Légyszíves hagyd már abba a The Night Flight Orchestra szidását. Az , hogy te nem érted, nem a zenekar minőségét mutatja. Lehet valamit nem szeretni, de nem kell minden cikkben fitogtatni, a saját nem hozzá nem értésed, mert már nagyon fárasztó. Csak magad járatod le

Kotta 2020.05.16. 11:04:50

A blog lassan a fóbiáiról fog elhiresülni. Ghost (Garael), Mastodon (anno én), és most a TNFO (Tartuffe). Jól rajta vagyunk az új trendeken :)))

Nincs ezzel amúgy semmi baj, egy hobbi blogban az a legjobb, hogy nem kell csomagolni a véleményeket.

Dionysos 2020.05.16. 14:38:16

@Kotta: Ehhez még hozzá kell tenni: Axel Rudi Pell (Túrisas)

Kotta 2020.05.16. 22:44:25

@Dionysos: jogos, majd elfelejtettem :)))

saszi 2020.05.17. 08:17:50

Itt a legnagyobb baj, hogy a kózönségét minősíti. Ami teljesen elfogadhatatlan, akármennyire hobbi blog vagy sem. Sértő másokra nézve. Közben meg magát járatja le

Kotta 2020.05.17. 09:30:33

@saszi: ha jól olvasom a cikket, a szerző épp azt fejtegeti, hogy ami neki nem tetszik, az másnak simán bejöhet.

Én pl. szeretem a TNFO-t, és nem érzem megsértve magam.

Ugyanakkor azt se mondanám, hogy ne jelezz vissza a szerkesztőknek, ha te már soknak érzed a nyavajgást. Ehhez épp úgy jogod van, mint nekik leírni a véleményüket. És sztem figyelembe is veszik ezeket így vagy úgy.

SaviourMachine 2020.05.17. 17:20:50

@saszi: Lehet, hogy nem véletlen az sem, hogy az Anton EGO karakterrel azonosítja magát. Aki ráadásul egy iszapszemű, morcos és karót nyelt ÖLTÖNYÖS!!! Semmi rock & roll, semmi tökösség?!

turisas 2020.05.19. 21:58:20

@Dionysos: megsertodtem volna, ha kimaradok.:-) Egyebkent Axel nagy kiraly, kielvez egy lehetőseget, ami bar nem kierdemelt, de valahogy megadatott neki. Igaza van. Ahogy a kommentelonek meg nincs.Tartuffe a sajat blogjan azt utal, akit akar. Engem is fikáz allandoan a verszegény gitarjatékomert, de miért sértődnék meg? Alig varom, hogy sörözzunk egy jót!

Kotta 2020.05.25. 20:01:06

Amúgy a Royal Republic megvan? Ha már a TNFO kiverte, akkor ez fogja csak igazán. A biztosítékot, természetesen :)

www.youtube.com/watch?v=D_YCl7pp7XU

Dionysos 2020.05.25. 22:34:38

@Kotta: Nem ismertem, de most az ajánlásodra meghallgattam. Ja, valóban egy tőről fakadtak, kivéve, hogy ez nekem zeneileg sokkal igénytelenebbnek tűnik, viszont hitelesebbnek, amennyiben egy pillanatra sem igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha ezt komolyan kéne venni. :)