The Codex: The Codex (2007)


Nincs sok mondanivalóm. Magnus Karlsson zseni. Dalszerzésről, hangszerelésről, rockgitározásról elméletben és gyakorlatban ennél többet tudni nem nagyon lehet. No meg ennél termékenyebbnek is nehéz lenni. Nem veszem sorra dolgozatait, nevét nem ismerőknek betájolásul legyen elég az Allen/Lande project két lemeze.

Most egy év végi témazárót írt meg Mark Boals-szal (Malmsteen, Ring Of Fire) a mikrofonnál. Az egyetlen meglepetés, hogy Boals végre ledobta a parókáját. Szőrösen, naphemüben, csak a képaláírás alapján tudtam beazonosítani.

Tehát akkor javítókulcs elő, és osztályozás:

Megszólalás: jeles
Hangszerelés: jeles
Dalok: jeles
Gitárjáték (ritmus, szóló): dicsérettel jeles

Boals teljesítményére sem lehet panaszunk, jó formában van a fazonigazítás után is.

Látom és tudom, hogy azért nem feltétlen estek hasra az anyagtól a hazai és nemzetközi oldalak. Távolról sem vagyok mindenevő gitárcentrikus melodikus rock téren, de meggyőződésem szerint ezt a zenét ennél magasabb színvonalon egyszerűen képtelenség játszani. Más kérdés, hogy valakinek esetleg mégsem tetszenek a szinte elsőre ható, szerkezetileg mégis megtekert, megannyi zenei bravúrt rejtő dalok.

A tantestület határozata: Magnus Karlsson felsőbb osztályba léphet.

Túrisas

(A cikk eredetileg a Rockinform 155. számában jelent meg.)
Címkék: lemezkritika