Whitesnake: Good To Be Bad (2008)


Kiadó:
Geffen, SPV/Steamhammer

Megjelenés:
2008. április 18. (Németország)
2008. április 21. (Európa)
2008. április 22. (USA/Canada)

Zenészek:

David Coverdale - ének
Doug Aldrich -gitár
Reb Beach - gitár
Timothy Drury - billentyűk
Uriah Duffy - bőgő
Chris Frazier - dobok

Dalcímek:

01. Best Years (5:16)
02. Can You Hear The Wind Blow (5:02)
03. Call On Me (5:01)
04. All I Want All I Need (5:42)
05. Good To Be Bad (5:13)
06. All For Love (5:14)
07. Summer Rain (6:15)
08. Lay Down Your Love (6:01)
09. A Fool In Love (5:14)
10. Got What You Need (4:14)
11. 'Til The End Of Time (5:32)

Aki valami újszerűt várt, az egyrészt csalódni fog, másrészről mi a francot képzelt? Ez a zenekar éppen 30 éve feszt nyomja a hamisítatlan, kompromisszum-mentes blues-zal erősen megfüstölt rock zenét. A "Live: In the Shadow of the Blues" (2006) lemezen megjelent 4 új szám már előre jelezte, hogy mik a reális elvárások. Coverdale azt nyilatkozta, hogy a "Good To Be Bad" 20 év óta az első igazi Whitesnake lemez (remélem, ezzel nem a zseniális "Slip of The Tongue"-ot akarta leszólni). Az bizonyos, hogy az új anyag igyekszik megidézni a legendás "1987" ízét, hangulatát. Persze a hangzás sokkal modernebb; Coverdale szerint az új album "nagyon tökös, nagyon izmos" (very butch, very muscular). Ez elsősorban a két zseniális gitárosnak köszönhető, különösen Doug Aldrich-nak, aki a zeneszerzésben is jócskán (felesben) kivette a részét. Megítélésem szerint a "Good To Be Bad"-en akad néhány tölteléknóta, de ha mellétesszük a koncertlemezen bónuszként megjelent 4 új számot, az eredmény több mint egy óra önfeledt hancúrozás a fehér kígyóval.

Ami Coverdale mestert illeti, nehéz elképzelni, hogy ez az ember 57 éves! Bomba formában van, és nemcsak a hangja, amint erről a "Live In The Still Of The Night" DVD-t nézve a művelt magyar közönség már meggyőződhetett. Máig gyászos emlékem, hogy a várva-várt 2006-os budapesti koncertet az ítéletidő csúnyán elverte. Hátha most az "elemek" kegyesebbek lesznek a hazai rajongókhoz, akiknek neve (remélem) légió. Akkor Túrisas cimborám is kárpótolja majd magát egy új turnépólóval (a régivel - kedves neje szerint - már úgyis fost lehetett szűrni).

Tartuffe
Címkék: lemezkritika