Poisonblack: Lyijy (2013)
Kiadó:
Warner
Honlap:
www.poisonblack.com
Egy erőteljes mádi borozós hétvége (melyről a beszámolóval még adós vagyok) után tértünk be a Hai Namba, Phót enni. A Pho tulajdonképpen egy erős húsleves, sok tésztával és egyéb jósággal, amit ebben a vietnami étteremben zseniálisan készítenek. Minden egyes falatnál konkrétan éreztem, ahogy tér vissza az élet az elgyötört testembe, lelkembe. Zeneileg ugyanezt a funkciót a DAD töltötte be nálam, más muzsikának esélye sem volt kiimádkozni az ágyból másnaposan. Eddig.
A "Lyijy" ugyanis kibővítette a repertoárt. Ebben érzem azt a lendületet, jókedvet, melyek a húzós riffekkel, fogós dallamokkal karöltve virtuálisan alaposan seggbe billentve ki tudnak zökkenteni az ilyenkor rajtam eluralkodó önsajnálatból, és visszacsempészik az életkedvet a tagjaimba. A Motörhead egyszerűségét a Guns N' Roses pimasz lazaságával ötvözni, meglocsolva mindezt némi modern groove-val és kellően koszos hangzással, valamint Laihila női bugyikat viselőjükről leimádkozni képes orgánumával, telitalálatnak tűnik – valami ilyesminek kellene lennie a modern stadion rocknak, szerintem.
És ilyenkor jön el az a pillanat, amikor amúgy szilárd hitem a jó ízlésemben és zenei hozzáértésemben meginogni látszik. Legalábbis, ha arra a nyolc darab fizető nézőre gondolok, aki tiszteletét tette a finnek legutóbbi budapesti fellépésén. Mostanában nem jönnek errefelé, az tuti, nincs az a koncertszervező, aki bevállalná őket ezek után. Mardos a kétely: velem van a baj, vagy csak Magyarország esik ki a zenei ízlés fejlődésének fősodrából, Európa átlagánál is jobban? Kicsit megnyugtat az a tény, hogy utóbbi – a világ, de akár még Európa fejlődésének fősodrától való távol maradás – történelmileg egyáltalán nem tekinthető elrugaszkodott föltételezésnek. Talán mégsem az én készülékemben van a hiba...
Hogy a lemezről is mondjak valami konkrétumot: folytatja azt az ívet, amit a "Drive" húzott az "Of Rust And Bones" után, azaz tovább araszoltak az ösztönösség, egyszerűség, dallamosság irányába. Bulimetal ez, modern bulimetal, amire be kell indulni és kész. Még full másnaposan is.
Kotta