Honlapok:
www.liquidrain.net
facebook.com/liquidrain

A Silent Memorial nevű progresszív metal csapat keménykötésű anyagának (Retrospective, 2009) megjelenése óta tudjuk, Svájc nem csak dallamos hard rockban tud jeleskedni (Gotthard, Shakra, Krokus), hanem az összetettebb, kacifántosabb stílusokban is. A Silent Memorial lényegében egy tapasztalt örögekből álló együttes visszatérési kisérlete volt (sajnos azóta nem hallottunk róluk), a Liquid Rain (az eső milyen lenne, ha nem folyékony?) azonban csupa huszonegynéhány éves süldő gyerekből áll (40 évesen nekem már lehet ilyeneket mondani).

Az iskolás koruk óta együtt zenélő srácok nagyon összeszoktak és bizony korán kezdhették, mert mindnyájan jó hangszeresek. Nem mondom, Dario Colombo gitáros szólóitól nem vagyok elragadtatva; ugyan ügyes ritmusban és szólói technikásak, de nagyon darabosnak, iskolásnak tűnnek. Ezen a téren van még mit fejlődni. Ugyanakkor ámulatba ejtő, hogy ezek a fiatalok milyen jó eredménnyel végezték el a Dream Theater iskolát. Általában ugyan idegesít, ha valaki minden progos zenét a DT-hez hasonlít, de a Liquid Rain esetében az áthallások nem hagynak kétséget. Colombo és társai nagyon (talán túlságosan is!) pontosan levették a nagy amerikai elődök stílusát, manírjait, zenei frazeológiáját.

Ha jól tájékozódtam, az együttes egyelőre énekes nélkül működik, erről tanúskodik a két  instru nóta (Fast Food, Coloured Darkness). A magánkiadásban megjelentetett bemutatkozó lemezre azonban leszerveztek két énekest is: Norbert Suppiger ráspolyos hangja nem tipikus LaBrie utánérzés, pont ezért működik a dolog. Viszont Janine Hulliger úrhölgy bevonása a projektbe számomra egyáltalán nem szimpatikus. A vele rögzített "So Far Away" című ballada egyébként is a lemez egyik mélypontja. A több, mint 13 perces záró tételben a két énekes duettet énekel, így már egész tűrhető a dolog.

A Liquid Rain egyelőre még nem nőtte ki gyermekbetegségeit, önállóbb stílusra, egyedibb hangzásra, érettebb kompozíciókra és meggyőzőbb gitárszólókra van szükség, de mindenképpen ígéretes. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a banda szemtelenül fiatal, még komoly jövő állhat előttük.

Tartuffe