Witherfall: Curse Of Autumn (2021)
Kiadó:
Century Media
Honlapok:
www.witherfall.com
facebook.com/witherfall
Adva van egy jó gityós, amolyan tekerős-gitárhős fajta, és egy kissé extrém hangú pacsirta. A műfaj: sötét tónusú, progresszióval átitatott US power. Ismerős? Sanctuary, Nevermore rajongók szerintem pontosan tudják, miről beszélek. Van tehát párhuzam jócskán, de eltérések is, erre rögvest rátérek. A fent említett zenekarokat inkább tisztelem, mintsem rajongok értük. Tulajdonképpen a Witherfallt rövid ismerkedés után jobban megkedveltem, mint Loomisékat. Ezt a következőkre vezetem vissza: éppen annyival fogósabbak itt a dallamok, amennyi ahhoz kell, hogy könnyen utat találjon hozzám a muzsika, a progresszivitás is valamivel hangsúlyosabb, és végül: a helyenként mázsás, lehangolt riffek ellenére is szellősebb, organikusabb, hadd ne mondjam, régisulisabb a hangzás. Úgy látszik ennyi pont elég is.
A bandát amúgy Jake Dreyer gitáros alapította Joseph Michael énekessel, miután kiléptek a White Wizzardből. A szintén alapító Adam Sagan korai és tragikus halála után legtöbben arra tippeltek, ennek a projektnek az első lemez után nem lesz folytatása. Már csak azért sem, mert Dreyer az Iced Earth bárdistája lett, Michael pedig éppen a Sanctuaryben kapott lehetőséget Warrel Dane halála után. Schaffer capitoliumi performanszát követően Dreyer azonban kilépett az Earthből – ehhez képest ennek a korongnak a producere Jon Schaffer… Érti a rosseb.
A lényeg, hogy lett folytatás: Sagant előbb Borlai Gergő, majd Marco Minneman váltotta a doboknál. A basszeros sem akárki amúgy, legalábbis kötve hiszem, hogy Allan Holdsworth, vagy Justin Timberlake nyeretlen kétéveseket engedne a csapatába. Ergo, amolyan underground szupergroup fílinget hordoz a szél. Kétségtelen, hogy az egy négyzetméterre jutó tehetség a plafont verdesi a Witherfall próbatermében, de szerintem még koránt sincsenek a pályájuk csúcsán.
Sokat megvillantanak itt ebből a talentumból, mind dalszerzés, mind zenei megoldások tekintetében, de szerintem ennél is többre hivatottak. A teljes potenciáljukat el is érhetik hamarosan, azt gondolom, így, hogy mellékprojektből fő attrakcióvá váltak. Az is segíthet, hogy jelenleg meglehetősen hiánypótló, amit csinálnak. Ehhez persze jól jött volna egy COVID-mentes időszak, amikor is az eddig megjelent három albumot jól megturnéztatják a kezdeti pozitív visszajelzések farvizén. Nincs szerencséjük, komolyabb koncertkörút egyelőre nem jön össze.
Remélem nem ez fogja földbe állítani ezt a tehetséges zenekart, és visszazavarni a tagjait a megélhetési projektjeikbe, ahol leginkább csak fizetett bérmunkások lehetnek. Mert igazán figyelemre méltó, amit így együtt művelnek! (A teljesség kedvéért jegyezzük meg, 2018-ban egy billentyűs, Alex Nasla is csatlakozott hozzájuk.)
Kotta