Dionysos Rising

Utolsó kommentek:

Styxusa 2026.02.22. 22:13:02

Ez az első cikk amit olvasok, ahol Ronnie Romero hangját már hivatkozásnak használják.
(amúgy a zenét hallgatva nem is alaptalanul)

Bejegyzés: Element: Dreamer (2026)

Styxusa 2026.02.22. 22:10:41

@beardfish: egyrészt köszi a VULKAN-ért, tényleg király együttes/lemez a Technatura!
Viszont nem értek veled egyet, élőben a - kényszerből lecsupaszított hangzás - egy újabb szín a palettán. Hallom én is a hiányzó részleteket amit írsz, de így az együttes újabb arcát mutatja meg, hogy a "mögöttes törzsanyag" megáll-e a számtalan stúdió réteg nélkül is vagy sem (szerintem igen, de ez ízlés kérdése)

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

Styxusa 2026.02.22. 21:37:54

@Dionysos: Nem bántottál meg, teljesen legitim amit írsz. Nekem belefér és mindaddig, amig tudnak valami újat is mutatni és nem csak a régi hangzásokat reprodukálni (látsd a tőletek megismert Mausoleum Gate-t), tegyék. De bevallom, azért nekem is van olyan billentyűhangzás a Hällas-nál, aminél inkább "megszoktam" mintsem "megszerettem".

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

beardfish 2026.02.22. 20:11:50

@Dionysos: Ma este elkezdtem hallgatni a YT-on fellelhető élő felvételeket is a bandától és itt jött a felismerés, hogy miért is van igazság abban, amit írtál. A Vulkan zenéje nagyon különleges, de (bár én nem vagyok egy kifejezetten "koncert-fetisiszta", pont a sok rossz akusztikus élmény miatt) a nagysághoz, a valódi befutáshoz a széles közönség számára tényleg fontos lehet a zenekar által élőben nyújtott koncertélmény is. És itt kicsit megbotlik az a komplex építkezésű, részletgazdag kompozíció, amihez élőben is kellene a sok vendégzenész, a kiváló hangosítás, a megfeleő akusztikus környezet. Ha ez nincs biztosítva, akkor bizony a hangszeres szólók nélkül tényleg kissé vérszegénnyé válhat a stúdiókörnyezetben remekül működő zenei "mozaik" élmény.

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

beardfish 2026.02.22. 12:38:48

@Dionysos: Értem mire gondolsz, de szerintem ennek a Vulkan albumnak másban van az ereje. Én nem hiányoltam belőle sem a DT-s (vagy említsünk bárki más virtuóz elődöt) hangszeres szólókat, sem az MP vagy DSO féle vidám bohóckodást. Itt az atmoszféra építés és a finom zenei részletek húznak be egy szinte rituális hangulatba, aminek köszönhetően nálam ez a lemez még magasabbra, az igazi különlegességek polcára emelkedik. Minden egyes hallgatásnál újabb részletek tárulnak fel, újabb finom kis hangok, effektek vagy akár az énekhang érdekes kitartása, egy mély torokhang rezegtetés, egy kis többszólamú vokális betét, de mindegyik csak egy-egy pillanatot ad hozzá a zene egészéhez, miközben a hangulata egyre jobban elvarázsol. Olyan, mint egy Haute Horlogerie svájci óraszerkezet, aminek működését figyelve nem is az idő pontos mutatása érdekel, hanem egyre inkább azon gondolkodom, hogyan tudták ezt így kitalálni, megtervezni, összerakni, hogy az ezernyi apró alkatrész egy ilyen precíz összhatást hozzon létre.
Nekem a lemez közepe, a Klagans Sara-tól a Marans Ritt-ig (a svéd nyelvű betét) adják a „vulkáni kúp” csúcsát. A sok kis akusztikus mozzanat, a levegőt rezegtető népi vagy klasszikus hangszerek (van itt hurdy-gurdy, hegedű, cselló, fúvósok, cinnek, csörgők, faütők, torokhang), amelyek kis mozaikszemekként épülnek be a textúrába, hogy kirajzolják a teljes képet; a komponálás tehetsége, ami igazán megfogott. De ehhez tényleg létfontosságú egy jó fejhallgató/audio rendszer, hogy maximálisan ki lehessen élvezni a produkció minden részletét. Szerencsére a stúdiófelvétel minősége még digitálisan tömörített formában is meggyőző, de igazán egy eredeti CD formátumban szeretném ezt beszerezni (sajnos most éppen nem elérhető).

Hogy mondjak valami kritikát is a bandáról. Érdekes, hogy az előző két albumuk első belehallgatásra közel sem fogott meg, bár a debütáló Mask of Air mutatott valamit ebből a kísérletező, komplex szemléletből, de kevésbé kiforrott az egész. A megszólalás is sokkal mosottabb hangzású és a keverés egyensúlya sem tökéletes a két korábbi anyagnál. A Technaturáról megjelentetett 4 számos Remixes EP (ami a billentyűsük agyszüleménye) pedig számomra teljesen értelmezhetetlen, „felesleges energia felesleges dolgokra”.

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

garael 2026.02.19. 21:31:09

@Dionysos: Hát azért, amiért Te sem írsz a Helloweenről:).

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

Dionysos 2026.02.19. 19:49:00

@beardfish: Mellesleg két dolgot furcsállok. Egyrészt mióta itt az ajánlásodra bemutattuk a Moron Police-t, más oldalakon is nagyot ment (szerintem ez azt [is] bizonyítja, hogy még a "high & mighty" shockmagazinnál is olvasnak minket). Másrészt továbbra sem értem, hogy a szerintem zeneileg fókuszáltabb, összeszedettebb Tritop miért nem kap esélyt (még a saját kollégáimtól sem).

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

Dionysos 2026.02.19. 19:43:41

@beardfish: A Vulkan érdekes zene, a bandában benne van a potenciál, nagyon értenek a hangulatteremtéshez, de hogy igazán jók, különlegesek és nagyok legyen, szerintem kellene az a játékosság (elsősorban hangszeresen; pl. szólók formájában) , amit a Wolverine-ből is hiányoltam, a Moron Police-ban pedig sokalltam.

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

beardfish 2026.02.19. 13:03:51

Ha már bányászkodás, ezt a svéd bandát ismeri valaki?
VULKAN (még a név is ide illő)

Nemrég akadtam rá a 2020-as Technatura című albumukra és teljesen beleszerettem. Nem is értem, hogyan került el korábban, pedig az egyébként is erős 2020-as évben simán befért volna a toplistámba. Na például ez az a zene, amiben érzek valami izgalmasan új útkeresést a progresszív műfajban. Heavy prog, alternatív és kísérletező elemek, folkos törzsi ritmusok és modern hatások finom keveredése. Nem lehet panasz a hangzásra sem, dinamikus, van atmoszféra, sok akusztikus hangszerbetét, érdekes ütőhangszer hangzások, rengeteg apró részlet, hangszerelési finomság. Ennek megfelelően csakis jó cuccon vagy fejhallgatón, a zenébe elmerülve érdemes nekifogni és végighallgatni. Erősen dominálnak a dobok és egyéb „fakopács” effektek, de a többi hangszerre és az énekre sem lehet panasz. A 2011-ben alakult banda egyik alapító tagja az a Johan Norbäck, aki a Diablo Swing Orchestra legutóbbi két albumán is püfölte a bőröket. Az egész album zseniális, de a közepébe beszúrt svéd „dalocskák” külön unikumként hatnak.

Bejegyzés: Tritop: Tritop 120 (avagy a 2025-ös toplistám +1 albuma)

garael 2026.02.18. 18:08:40

@Kotta: Nem is jársz túl messze az igazságtól, bár a DT egy kicsit metalosabb.

Bejegyzés: Element: Dreamer (2026)

Kotta 2026.02.18. 13:54:48

Hát én a Dreamer címből + a betűtípus se gyenge :) kapásból egy Dream Theater tribute bandre gondoltam :D

Bejegyzés: Element: Dreamer (2026)

garael 2026.02.17. 18:17:53

Milyen jó, hogy esélyt adtál nekik. Én a mexikói származást nézve biztos ignoráltam volna őket - tudom, hogy nem PC, meg ostoba hozzáállás -, mert a "tradicionális" nemzetek is bőven ellátnak hallgatnivalóval, de ismételten rá kell jönnöm, hogy a metal színvonalas művelése tényleg nemzetközi.

Bejegyzés: Element: Dreamer (2026)

garael 2026.02.13. 18:42:32

@beardfish: Ráadásul még van egy specialitása is, a torokének - bár ez a képessége aNevermore esetében nem hiszem, hogy elő lesz hívva. Dane világfájdalmas személyiségét nem lehet pótolni, legalábbis egy klónnal nem. A török viszont korántsem az,ráadásul tapasztalt, öreg róka. Az más kérdés, hogy a főnöki szerepet, amit Dane vinni tudott, barátunk is be tudja-e tölteni. Vagy minden Loomis-ra fog hárulni?

Bejegyzés: Every King Has A Clown: Every King Has A Clown (2026)

beardfish 2026.02.12. 21:34:22

My Torment - My Torment (2025)
Épp most találtam a YT-on ezt a tavalyi kiadványt Berzan Önennel, nem is rossz!
Bizonyos szempontból egész jól hozza a Sanctuary, Nevermore utánérzést. Még lehet belőle valami :)

Bejegyzés: Every King Has A Clown: Every King Has A Clown (2026)

beardfish 2026.02.12. 21:27:50

@garael: Na erre a hírre már én is felkaptam a fejem!
Eddig még nem merültem el a fent ajánlott anyagban, csak épphogy beletekertem.
Most viszont kíváncsivá tettél, mert szerintem Warrel Dane hangját nagyon nem lesz könnyű pótolni (főleg azt a hátborzongató "világfájdalmat", amit a melankólikusabb Nevermore darabokban közvetíteni tudott).

De mielőtt előre "berzankedni" kezdenék, már ki is gyűjtöttem a teszt-anyagokat.
Inner Urge, Crypted Roots, My Torment, Rodrigo Gutiérrez's Jadoo és a YT-on is van pár Nevermore cover az embertől, lesz mit hallgatni. (És örömmel láttam egy Control Denied feldolgozást is, legalább azt a régi bandát is előkeresem.)

Annak azért örülök, hogyha Loomisnak sikerül ismét összehozni a bandát (bár a régi basszeros nem csatlakozott), hátha kisül belőle valami jó. Mégha ugyanaz nem lesz soha többé...

Bejegyzés: Every King Has A Clown: Every King Has A Clown (2026)

garael 2026.02.12. 18:36:31

A klipnótában szereplő Berzan Önen lett a Nevermore új énekese. Szerintem jó választás, szintén extrém figura, akárcsak elődje (RIP) volt.

Bejegyzés: Every King Has A Clown: Every King Has A Clown (2026)

Dionysos 2026.02.11. 14:56:59

@Lesliedawn: A Textures-t valamiért mindig is csipáztam, még a valós metalcore-os korszakban is, bár az tény (erre utaltam is), hogy itt gyakorlatilag stílusváltás történt (azért maradt még némi hörgés is).

Bejegyzés: Ballroom Blitz – 2026. I.

Lesliedawn 2026.02.11. 14:39:46

Mi ez a core-os elváltozás a blogon?:) Textures?! Nem rossz ez, bár core-t nyomokban tartalmaz. Gondolom ezért is írtál róla.
Tegyél egy próbát az uccsó Tesseract-al.
Sokszor arra emlékeztet...

Bejegyzés: Ballroom Blitz – 2026. I.

beardfish 2026.02.09. 10:56:28

Ha már tollat ragadtam, nem maradhatok új ajánlás nélkül :)
A friss megjelenésekben turkálva egy kiadvány nagyon megfogott. A skandináv prog és prog metál bandákat mindig is kiemelt figyelemmel követtem, ezért kicsit értetlenkedtem, hogy ez a norvég csapat eddig fel sem tűnt nekem, pedig 2003 óta léteznek. Persze jól titkolták, mert az első albumuk 2020-ra datálódik és most járnak a harmadiknál. Jó munkához idő kell…

Course of Fate – Behind The Eclipse (2026)

Lassabb tempójú, de kellően agyas és melankólikusan dallamos zenét művelnek. Elgondolkodtató és atmoszférateremtő (ajánlott egy jó fejhallgatóval nekifutni a finom részletek teljes élvezetéhez). Mihez is hasonlítanám? Először a Poverty’s No Crime jelent meg lelki szemeim előtt, majd a Queensryche, PoS lírai számai és a Psychotic Waltz legutolsó albumának elragadó dallamvilága. De hogy legyen valami norvég vérvonal is megnevezve: a ritmusokban, riffekben mintha a Pagan’s Mind hatásait érezném, csak megfontoltabb tempóval. Na ez is egy olyan zene, amit nem autóban (a kátyúkat kerülgetve) kell hallgatni, hanem lenyugodva, időt hagyva a teljes albumra. Megéri!

Bejegyzés: Big Big Train: Woodcut (2026)

beardfish 2026.02.09. 10:53:54

Finom kis muzsika ez! Már párszor végigfuttattam az albumot és tényleg szépen lassan beszivárog minden porcikámba, ahogy az olvadó hó vize az aszfaltba, hogy aztán a kemény köveket is szétfeszítse… (nem éppen egy pozitív hasonlat, de az úttalan utakról éppen ez ugrott be).
A BBT-t azóta figyelgetem, hogy kedvenc (nick-névadó) bandám frontembere átigazolt hozzájuk, de őszintén szólva eleinte kicsit bosszús is voltam, hogy a Beardfish ment a levesbe (halászlébe), cserében viszont ez a nagy-nagy vonat nekem nem zakatolt annyira meggyőzően. Szerencsére most ismét lubickol a Beardfish és mintha a BBT zenéjében is egyre jobban megjelenne Rikárdó zenei hatása.

Bejegyzés: Big Big Train: Woodcut (2026)
süti beállítások módosítása