A nyughatatlan természetű, mindazonáltal erős, igazi rocktorokkal megáldott Chity Somapala (Avalon, Firewind, Moonlight Agony), ezúttal az ex-Secret Sphere gitáros Aldo Lonobile-val, egy igazán ütős rockbanda életrehívásának veselkedett neki. Előzetes nyilatkozataik szerint a klasszikus zene, a csodálatos dallamok, és a riffelősebb heavy rock bombasztikus házasításával akarták megadásra kényszeríteni a rockvilágot. A megvalósulás szintjén azonban közel sem lett ilyen elemi erejű a CO. Az említett összetevőkkel tökéletesen sáfárkodó SymphonyX mellett persze érthető is, hogy nem vállalták az egyenlőtlen erők küzdelmét, és a megaláztatást elkerülendő, vettek egy kanyart. A zenét "megtisztították" a klasszikus zenétől, de ami a legfájóbb, a csodálatos dallamoktól is. Készítettek egy se hideg, se meleg tucatprodukciót, ami egy-egy jobb refrént (Legends Of The Past, 16,) leszámítva teljesen érdektelen. A hangzásra nem lehet panasz, a zenészek játéka is ül, bár éppen Aldo Lonobile az, akinek gitármunkája a vastag riffeléstől eltekintve alig méltó említésre.

Összességében megjósolható, hogy a lemez beposhad majd a nyári melegben, alig hiszem, hogy sokszor látjuk majd az év végi listákon visszaköszönni.
Revolution Not Rising.

Túrisas

(A cikk eredetileg a Rockinform 150. számában jelent meg.)