Kiadó:
Escape Music

Honlapok:
www.silentcall.se
myspace.com/silentcallswe

Zenészek:

Andi Kravljaca - ének
Daniel Ekholm - gitár
Patrik Törnblom - billentyűk
Tobbe Moen - bőgő
Micke Kvist - dobok

Vitathatatlan és megmásíthatatlan tény, hogy az ABBA öröksége (rockzenei körökben is) kiállja az idő próbáját, de a Europe és TNT féle dallamos hard rock ugyancsak mély gyökereket eresztett a fagyos skandináv talajba. Többek között ezt mutatják Pete Sandberg különböző vállalkozásai (Alien, Midnight Sun, Silver Seraph), az igazi csillagokat tömörítő Snake Charmer, Tony Harnell új csapata, a Starbreaker, és a mostanában terjedő, az újabb trendeknek megfelelően kicsit erőteljesebb, kicsit progresszívabb csapatok: pl. a Vindictiv és a Seventh Wonder. Ez utóbbiak közé tartozik a progresszív "hard rock"-ot játszó Silent Call is.

Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt állítom, hogy a skandináv rock és metál szintéren (s ebbe - nem szabad elfelejteni - mindig beleértem a finneket is!) meglehetősen otthonosan mozgok, de a Silent Call zenészei közül eddig csak Andi Kravljaca énekest ismertem, aki - talán nem meglepő - éppen a fönt említett Seventh Wonder-ből érkezett. Azt már régen megszokhattuk azonban, hogy a (relatív) ismeretlenség arrafelé nem jelent hangszeres fölkészületlenséget.

Megjegyzem, ha netán Daniel Ekholm gitáros zavarba jönne valami miatt (nagyon valószínűtlen a föltevés), akkor kérhet egy kis segítséget a banda énekesétől, Andi Kravljaca ugyanis hihetetlenül jól keni a mágikus hathúroson (aki nem hiszi, nézzen utána: www.myspace.com/andikravljaca). Kicsit zavarban is vagyok: ez a srác most jó torkú gitáros, vagy ügyes kezű énekes? Vagy esetleg Victor Frankenstein Ingolstadt-i laborjában sikerült összefércelni Göran Edman-t és - mondjuk - Kee Marcello-t (hogy maradjunk a svédeknél)?

Nem is ragozom tovább: hamisítatlan, skandináv dallamos kemény rock ez, némi progresszív hatással és néhány jól elhelyezett power riffel. A zenészek kiválóak, az énekes mintha Göran Edman ikertesója lenne, a dallamok kidolgozottak, fülbemászóak. Mivel ez az anyag az előbb vázolt zenei hagyományokba szervesen illeszkedik, nem tartozik a legeredetibb, legegyénibb produktumok közé, de hol van az megírva, hogy önigazolás céljából mindenkinek valami merőben újjal kell előállni? Hová vezetne az? Már gimnáziumi matektanárom, Horváth Pista bácsi is megmondta: "Né újítsunk, kéröm, né újítsunk!" Igen, a jól bevált, tiszteletreméltó hagyományok ápolása legalább olyan nemes és felelősségteljes feladat!

Tartuffe