Ha csipkedem magam, akkor talán befut a kritikám a Revolution Renaissance után, ami bensőséges kis háziünnepségre is okot adhat, hiszen két ennyire gyalázatosan rossz lemezborító még nem követte egymást a blog történetében.  

Mióta Yngwie saját kiadót alapított Rising Force Records néven és égetően fontossá vált, hogy legutóbbi lemezén kívül (kritika itt: dionysosrising.blog.hu/2008/10/16/yngwie_malmsteen_s_rising_force_perpetual_flame_200) legyen még más termék is a kiadó honlapján, sejteni lehetett, hogy az önfegyelemből eddig sem erős gitárzseni, mostantól fulladásig önti majd ránk dézsaszám, az újabb és újabb (alibi-)anyagokat. És lőn. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer még fakezű Szigeti Feri (Karthago) életművének egy smaragdja fog itt csillogni, még ha csak virtuálisan is, egy új Malmsteen lemez értékelése kapcsán. Pedig de.

Ugyanis hasonló a koncepció, bár Feri "elefántdübörgésre" épülő kompilációja, kiegészülve az egy-két Zámbó-"klasszikussal", nagyon gány volt úgy összességében, tehát a versenyeztetés már önmagában is perverz gondolat. Az viszont az Angels Of Love hallgatása közben többször is eszembe jutott, hogy mennyivel jobban tudnám szeretni ezt a lemezt, ha nem a jellegzetes, tompa, kopogós akusztikus gitár hangszínen szólalnának meg az ismert Yngwie-balladák átiratai.

Ha skandalum, ha nem, - nekem a kutyaütő "Érzelem húrjain" lemez hangzása rémlett fel (tudja a fene, hogy miért hallgattam én abba egyáltalán bele valamikor), ami sokkal inkább szerethető, és sokkal inkább megmutatja az akusztikus gitár szépségét, mint az AOL. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy ettől még mind dalok, mind a gitárjáték tekintetében a Feri és Yngwie között feszülő kozmikus távolság fölfoghatatlansága miatt az összehasonlítás kizárt. 

Földolgozódtak tehát gyorsan az Yngwie-lírák, ami egyébként abban merült ki, hogy az énekdallamokat is az akusztikus  gitár vette át, illetve egy-két régi  instrumentális gyöngyszemet (Crying) sikerült hazavágni.

Nem olyan rossz egyébként, bár sok értelmét mindennek én így nem látom. A Rising Force Records katalógus legalább bővülget, a heavy metal műfajt népszerűsítő és/vagy csajozós dumát: "ne gondold, hogy a kemény zene csak ordítozásból áll, majd mutatok neked valamit, tuti, hogy tetszeni fog" – pedig újabb hanganyaggal megtámogatva lehet elsütni.

Túrisas