Egyik, kissé különc cimborám, miután rábeszélte a kiszemelt csajt, hogy látogassa meg otthonában, egy üveg bor kinyitása után, jobb híján elővette Francis Ford Copolla "Apokalipszis most" filmjének rendezői változatát és végignézette vele, úgy, hogy közben holmi beszélgetéssel nem akarta elterelni a figyelmét. A hölgy türelmesen végigülte a kb. négy (!) órát, de többé nem jelentkezett…

Nos, ilyen kapitális hibák kiküszöbölésére látom csupán indokoltnak, hogy egy "lírai gyűjteményes" legyen otthon elfekvőben, egyébként meg fogalmam sincs, hogy kiknek és miért jelennek meg az ehhez hasonló válogatások.

Természetesen nem az a kérdés, hogy a lemezen szereplő előadók és dalok jók-e, mert aki ezt kétségbevonja, azzal nekünk sok beszélnivalónk nincs, távozóban még a sarunkat is lerázzuk, pont úgy, ahogy azt Krisztus tanácsolta az apostoloknak azokkal szemben, akik az evangéliumot nem hajlandók meghallgatni.

Tehát a Journey, Jeff Scott Soto, Winger, Michael Kiske, House Of Lords, Glenn Hughes, stb. meghallgatása, sőt hallgatása kötelező, de ebben a munkásságukat csak tükör által, homályosan láttatott formában édeskevés.

A már szinte professzionálisan igénytelen borító a fordítva felpakolt fotóval (vagy esetleg balkezes a Gibson?) mutatja, hogy a Frontiers sem az év nagy dobásának szánta a kiadványt. Ha majd leértékelve belefuttok skacok, azért tegyetek belőle egyet a kosárba, nehogy a véletlen az "Apokalipszis" kerüljön a lejátszóba az üveg bor kinyitása után…

Túrisas