Kiadó:
Frontiers

Honlap:
www.jimijamison.com

Igaza van! Sohasem túl késő. Sohasem túl késő elszakadni a múlttól.Sohasem túl késő új partnereket választani. Sohasem túl késő egy remek lemezt összehozni. Jimi Jamison nevét legtöbben a Survivor-ral és az "Eye Of The Tiger"-rel kapcsolják össze. Erre rá is játszik a nosztalgia koncertjeivel kb. úgy, mint JLT, amikor a fellépéseit a Deep Purple "Burn"-jével zárja. És kb. annyi köze is van az "Eye Of The Tiger"-hez, mint JLT-nek a "Burn"-höz. Játszott abban a zenekarban, amelyik azt a dalt írta. A híres Rocky-dalt ugyanis a Survivor még előző énekesével, Dave Bickler-rel vette fel, aki azóta eltűnt a szürkületi zónában, és reklámfilmek betétdalainak felénekléséből tengeti életét. Jamison legnagyobb slágere pedig tulajdonképpen egy másik betétdal, a Baywatch főcímzenéje volt.

A sok nosztalgiakoncert után magának is bebeszélte, hogy neki a Survivor volt az igazi nagy időszaka, és 2008-ban Jim Peterikkel csinált közös lemezt. Az édesbús balladákkal telesírt lemezbe bele is bukott rendesen. Aztán jött a nagy ötlet, hogy a másik levitézlett énekessel, Bobby Kimball-lel csináljon új albumot, aminek igen jó visszhangja volt (az én fülemben is). Azon a szedett-vedett szerzői gárda eléggé változatos, mondhatni eklektikus anyagot hozott össze. Jamison viszont kimazsolázva a társaságból a legjobbakat, az Eclipse szerzői és produceri gárdáját (Erik Martensson, Magnus Henriksson, Miqael Persson) választotta új lemezéhez. Hallva korábban az Eclipse új lemezét, ez nem volt rossz választás. Dögös nóták, amelyek még a tufa progosokat is megérinthetik talán, mint annak idején a The Magnificent; dögös hangzás, mint a korábban Mat Sinner által "előállított" Kimball/Jamison produkcióban; már csak egy dögös Baywatch-os videó hiányzott volna a boldogságomhoz, de ne legyünk telhetetlenek.

A címadó dal úgy indul, mint egy Jim Peterik ballada, hogy aztán ebből is kihozzanak egy izgalmasan mozgalmas nótát. És nem is ez a lemez legjobbja. A szomorkás szövegeket szinte valamennyi esetben ellensúlyozzák a vidám, lendületes dallamok. De a legjobban sikerültek talán a lemezt nyitó "Everybody's Got A Broken Heart", a "Street Survivor" és a "Bullet In The Gun".

Szóval hajrá Jimi! Ezzel az Eclipse-kooperációval nem köszöntött rád a napfogyatkozás! És a te nevedet legalább tényleg két dzsével kell ejteni, nem úgy mint a mi Jimmy-nkét. (Anyósom mesélte, hogy találkozott a piacon Zámbó Jimmy testvérével, Mariettával. Mondom, dzsével kell ejteni, Mama! Mire ő: Dzsámbó Dzsimi?)

CsiGabiGa