Appearance Of Nothing: A New Beginning (2014)
Kiadó:
Power Prog
Honlapok:
www.appearanceofnothing.com
facebook.com/AppearanceOfNothing
Ha a körmeimet tépdesnék harapófogóval sem tudnám megmondani, hogy hol voltam tavaly szeptember 26-án, Ciprián és Jusztina napján. Azt viszont tudom, hogy hol kellett volna lennem! Egészen pontosan Rómában, egy Stazione Birra nevű helyen. Miért? Én is csak utólag tudtam meg. Közös koncertet adott ugyanis a DGM, a Circus Maximus és jelen recenziónk tárgya: az Appearance Of Nothing. A kutyafáját!
A Silent Memorialhoz hasonlóan svájci illetőségű és a progresszív metál irányában nem kevésbé elkötelezett Appearance Of Nothing - nevével szöges ellentétben - egyáltalán nem tűnik semminek. Nagyon is valaminek, valami kimondottan dögösnek, agyasnak, ínycsiklandónak. Dicséretére legyen mondva, ezt Kotta kolléga már 2011-ben megérezte, hiszen az "All Gods Are Gone" című előző korongjukat fölvette az éves toplistájára.
Én akkor még hezitáltam, de a minden eddiginél keményebbre, karcosabbra sikerült "Új kezdet" most levert a lábamról. Nagyon jó érzékkel kikísérletezett, egyéni ötvözete ez a rock/metal/core stílusoknak, melyeket a "progresszív" jelző forraszt össze úgy, hogy az ember egyáltalán nem érzi darabosnak, erőltetettnek vagy hevenyészettnek.
A banda jól kihasználja, hogy Pat Gerber gitáros és Omar Cuna basszer is énekel, így nem csak különböző hangszíneket és harmóniákat tudnak alkalmazni, de - ha kell - bizony szemérmetlenül bele is hörögnek a mikrofonba. Talán szólókban lehetne gazdagabb a muzsika, de annyira nem erős a hiányérzet, mert a dalok többsége így is nagy lélegzetvételű, összetett szerkezetű és gazdagon rétegzett.
Érdekes dolog, de ha párhuzamokat kellene megneveznem, elsősorban a honfitárs Silent Memorial vagy a német Tomorrow's Eve jutna eszembe. Hozzáteszem: van itt egy jókora adag Opeth (death elemekkel dúsított progresszió) és Vanden Plas (polírozott germán precízió) is. Utóbbiak éppen február 21-én készülnek kiadni új, "Chronicles of the Immortals - Netherworld" című lemezüket. Erre tökéletes rávezetés az "Appearance Of Nothing" muzsikája. Hát, nem semmi!
Tartuffe