Soulspell: The Second Big Bang (2017)
Kiadó:
Inner Wound Records
Honlap:
www.soulspell.com
A hegyek elmozdultak helyükből, a tengerek kicsaptak medrükből, az állatok az emberekre támadtak: és a Soulspell rossz albumot készített. Na jó, nem ennyire szörnyű a helyzet, itt legfeljebb én, és néhány fanatikus fog csak könnyet ontani, az sem elég arra, hogy a lapos produkciót tisztára mosó árvizet fakasszunk, mindenesetre az év egyik általam leginkább várt albuma az év egyik legnagyobb csalódása lett.
Persze nem csak azért vagyok szomorú, mert ez az album nem igazán hozta azt, amit vártam, hanem mert kedvenc stílusom, az európai power metal utóbbi időkben tapasztalt gyengélkedése odáig vezetett, hogy a stílus legutolsó védőbástyája, a metal opera – ami önzetlenül felvállalta ősforrását – már Brazíliában is a kifulladás jeleit mutatja – no, persze lehet is kapkodni levegő után, ha Heleno Vale dobos új művét megpróbálod futás közben hallgatni, hiszen a diktált tempó már inkább idézi a Dragonforce-ot, mint a hagyományos stílus-orientált csapatokat. (Kár, hogy a nagy rohanásban nem csak a sárkányt, de a királylányt is elhagyták.)
Mert hiába a meghívott vendégek által produkált, tényleg elképesztő vokális és gitármunka, hiába a zenealkotási szempontok tantárgyából kapott iskolás jeles, ha éppen a lényeg hiányzik, mégpedig a megjegyezhető, vagy emlékezetes dallamok sora, amire aztán a történetet – ami szóra sem érdemes – és az instrumentális munkát fel lehetne fűzni. Mert igyekezet az aztán volt bennem, de hiába futom le még mindig kiválóra a "Cooper-tesztet", ha sokadik nekibuzdulásra sem tudom úgy végigsprintelni a dalok által vezetett pályát, hogy emlékezzek is valamire, így aztán még jóra sem tudtam hallgatni a "The Second Big Bang"-et, ami szolgál ugyan egy-egy csodás pillanattal, de azok is inkább az énekesi, vagy gitárteljesítményhez fűződnek, és sajnos nem a dalokhoz: így aztán nem operát, hanem cirkuszt kapunk, ahol az akrobaták fantasztikus teljesítményre képesek, csak éppen képtelenek lekötni a nézősereget.
Nem tudom, mi lehetett Vale inspiráló forrása, de a grandiózusság hamis értékének javára a zenéből mára sajnos minden, a brazil együttesekre jellemző játékosságot, és folk-elemből gyökeredző dallamot kiirtott, vagy ha a cél a német királyok megidézése volt, akkor nem értem, hogy hol maradtak a helloweenes pajkos-óvodás refrének, melyeket a kisgyerekek is el tudnának fütyülni, ha nem utálnák a sárgarépát. Erőltetem, erőltetem az agyam, de egyetlen emlékezetes szerzemény sem bújik elő annak zenei szegletéből, leginkább csak valamilyen, ömlesztett darára emlékszem, ami már gyermekkoromban is megfeküdte a gyomromat.
Azok, akik kedvelik az instrumentális virgákat – igazából dallamok nélkül –, vagy kíváncsiak, hogy a felsorakoztatott énekes sztárok ismételten képesek-e bravúrt alkotni, minden bizonnyal végig fogják hallgatni az albumot, ám azok, akik az eddigi koncepció szerinti hagyományos – vagy dél-amerikai powerre vágynak, csalódni fognak. Sajnálom, hogy így alakult, egyedül csak az vigasztal, hogy minden hullámvölgynek vége szakad egyszer, és akkor talán Vale is újra megkapja a hetedik kulcsot attól a bizonyos őrzőtől, amit a We Got The Right kapcsán sikerült kis ideig megszerezni.
Vendégek:
Jefferson Albert - Vocals as "Padyal, the Worshipful Master"
Tim "Ripper" Owens - Vocals as "The Holy Dead Tree"
Victor Emeka - Vocals as "Adrian, the Apprentice"
Cleiton Carvalho - Guitars
Eduardo Ardanuy - Guitars
Jani Liimatainen - Guitars
Kiko Loureiro - Guitars
Leandro Erba - Guitars
Rodolfo Pagotto - Guitars
Thiago Amendola - Guitars
Tito Falaschi - Guitars
Markus Grosskopf - Bass
Fábio Laguna - Keyboards
Frank Tischer - Keyboards
Rodrigo Boechat - Keyboards
Eduardo Santos - Drums
Gabriel Viotto - Drums
Camille Kitt - Harp
Kennerly Kitt - Harp
Andre Matos - Vocals as "White Lion of Goldah"
Daísa Munhoz - Vocals as "Princess Judith"
Fabio Lione - Vocals as "Dungeon Master"
Blaze Bayley - Vocals as "Banneth, the Keeper of the Tree"
Timo Kotipelto - Vocals as "Greibach the Mathematician"
Ralf Scheepers - Vocals as "The Clairvoyant"
Arjen Anthony Lucassen - Guitars, Keyboards, Vocals as "Space and Time"
Oliver Hartmann - Vocals as "Space Agency Director"
Pedro Campos - Vocals as "Timo's Mystical Body"
Dani Nolden Vocals as "The Shadows"
Garael