The Defiants: Zokusho (2019)

y_250.jpg

Kiadó:
Frontiers

Honlap:
facebook.com/TheDefiantsOfficial

Nem tagadom, normális esetben a Danger Danger romjain Frontiersos segítséggel létrehozott The Defiants úgy repülne át a zenei radarom alatt, hogy a készülékem meg se nyikkanna. Ez a fajta muzsika ugyanis – kivéve néhány furcsa és megmagyarázhatatlan hangulatot – nekem már túlságosan nyálas, amolyan gitáros popzene. Hogy a 2016-os bemutatkozás mégis kiérdemelt annak idején egy recenziót nálunk, nagyjából és lényegében Rob Marcello gitárosnak köszönhető. Úgy tűnik, a gitárosok világában jó ómen a Marcello név, de legalábbis kötelez valamire. Hogy mire? Hát a lehengerlő, technikailag hibátlanra fényezett, szuperdallamos szólókölteményekre. Ott van mindjárt a jó öreg Kee...

Nyilván nem véletlen, hogy az album japán címet kapott (a zokusho állítólag folytatást jelent, bár a japán tudásom az utóbbi időben erősen megkopott...), ezt a fajta AOR-ba hajló rockzenét mindig is kajálták arrafelé; ott van igazán piaca. Európában nem hiszem, hogy sokat eladnak belőle, Amerikában meg nagyjából összesen ha egy tucatot.

Engem is határozottan idegesítenek benne dolgok, pl. a lemezt indító "Fallin' For You" elvitathatatlan, de tökéletesen jellegtelen dallamossága, a "Hold On Tonight" übergagyi, már a cuki '80-as években is inkább ciki szintihangzása, az "Allnighter" kvázi-techno ritmusa, vagy az "Alive" hervasztóan Katy Perry-s megszólalása.

Persze azért vannak itt jobb pillanatok is (pl. a képtelenül fülbemászó "Hollywood In Headlights", vagy a full bonjovis "Drink Up!"), de végeredményben – ez az én sommás ítéletem – mégiscsak Rob Marcello fantasztikus gitárszólói miatt érdemes az egészet meghallgatni. Az pedig sajnos a kb. egy órás játékidő elenyésző részét teszi ki.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika