Stryper: Murder By Pride (2009)

Kiadó:
Big 3 Records

Honlapok:
ww.stryper.com
myspace.com/stryper

A történet 2007 márciusában kezdődik, amikor Brad Delp, a legendás amerikai rock banda, a hetvenes években aranykorát élő Boston énekese tragikus körülmények között öngyilkosságot követett el. Tom Scholz, a Boston gitárosa és zeneszerzője egy emlékkoncert erejéig fölkérte Michael Sweet-et, hogy álljon a mikrofon mögé. A nagysikerű előadás után, Sweet hivatalosan is a Boston tagja lett, így a több mint 30 éves zenei pályafutásukat ünneplő világkörüli turnéra már ő kísérte el a Boston legénységét. Akkori sajtónyilatkozataiban Sweet sietett biztosítani a Stryper rajongókat, hogy ezzel nem ér véget korábbi együttesével folytatott munkája, sőt a rajongók kérésére mihamarabb előrukkolnak egy "régi vágású" Stryper albummal, amelyiken újra lesznek gitárszólók és sikolyok.

Erre a bejelentésre sokak szíve földerült, főleg azoké az ősrajongóké, akik – velem együtt – a csalódás végtelenül keserű pillanatait élték át a laposkás 2005-ös lemez, a "Reborn" hallgatása közben. Amikor beizzítottam az új "Murder By Pride" névre keresztelt anyagot a lejátszómba eleinte még elégedett mosoly ült az arcomon (az "Eclipse Of The Son" húzós kezdés), de ez gyorsan lehervadt a képemről. Nagyjából a Tom Scholz vendégszereplésével följátszott Boston klasszikus, a "Piece Of Mind" után a lemez úgy ereszkedik a padlóra, mint az erősködő helyi vagány, aki gyanútlanul belegyalogolt egy Klicskó pofonba.

Talán éppen a Boston turné vezette Sweet mestert arra, hogy korábbi ígéretével ellentétben ne annyira a 80-as évek hősi hajmetál korszakához térjen vissza, hanem még tovább tekerve visszafelé az idő kerekét, a 70-es évekből merítsen ihletet. Alig található itt olyan dal, amelyik fölfért volna valamelyik Stryper klasszikusra (To Hell With The Devil – 1986, In God We Trust – 1988). Ez alól talán a "4 Leaf Clover", a címadó "Murder By Pride", vagy esetleg az "Everything" kivétel. Bezzeg sorjáznak a lityi-lötyi, balladának sem mondható középtempós dalok, amelyek több rokonságot mutatnak a Uriah Heep-pel, mint akármelyik 80-as évekbeli keresztény glam rock himnuszukkal.

Túl komolyra, kevésbé életbőre sikerült ez a lemez, ennek oka talán az, hogy Michael Sweet feleségét, Kyle-t 2007 februárjában petefészek rákkal diagnosztizálták, és hosszú szenvedés után ezév márciusában el is temették. Természetesen mélyen együtt érzek Micheal Sweet-tel, de ez nem akadályoz meg abban, hogy kimondjam: a "Murder By Pride" jobb mint közvetlen elődje, de ha az igazi Stryper-re vagyok kíváncsi, ezután is inkább az általam favorizált "Against The Law"-t (1990) vagy a "Live In Puerto Rico: Greatest Hits" DVD-t (2006) veszem elő (kritika itt).

Tartuffe

Címkék: lemezkritika