Kiadó:
Winterfall Music/ASCAP

Honlapok:
www.machinesofgrace.net
myspace.com/machinesofgrace

A Pallas Nagylexikonban a következő definíciót olvashatjuk az osztódásról (generatio fissipara): "az ivartalan szaporodásnak az a módja, amikor a teljesen kifejlett állat testének belsejében meginduló s aztán az egész testet két részre felező osztódáson megy át, minek eredményeképpen rendesen két, az eredeti anyához ugyan mindenben hasonló, de valamivel kisebb egyén keletkezik." Az egész úgy hangzik, mintha a szócikk írója mindvégig a Savatage osztódását, fölaprózódását tartotta volna szem előtt. 1998 óta a régi Savatage tagokból több formáció is születetett: Trans-Siberian Orchestra, Circle II Circle, Jon Oliva's Pain, Chris Caffery szólóban (de minek?). Egyik-másiknak sikerült is az anyabanda régi nagy híréhez méltó dalokat írni (itt elsősorban Jon Oliva és a Circle II Circle jöhet szóba), de mindegyik alakulat valamivel kisebb az eredetinél.

Nos, elérkeztünk az osztódással szaporodás egy újabb állomásához. Jeff Plate dobos és Zak Stevens már a Savatage előtt együtt zenéltek egy Wicked Witch nevű együttesben, amely 1988 és 1991 között Bostonban és környékén nagy népszerűségnek örvendett, de nem jutottak többre egy 3 számos demónál, mert Chris Oliva, felesége tanácsára, elcsábította Zak-et a Savatage-ba (ahova később Jeff is követte). Sajnos a jó Sava-borsa azóta is pihen. Bár Jeff Plate elfoglalta magát a TSO-ban és a Metal Church-ben, Zak pedig egyre jobb lemezeket készít a Circle II Circle-lel, úgy tűnik, még mindig vannak bennük fölszabadítható kreatív energiák. Elhatározták ugyanis, hogy újra életet vernek a Wicked Witch-be, csak éppen ezúttal egy hangzatosabb, kevésbé ciki névvel futtatják a szekeret. Meghívták a Wicked Witch eredeti gitárosát, Matt Leff-et, és igazoltak egy új bőgőst Chris Rapoza személyében. Ez tehát a "Machines Of Grace" megalakulásának háttere.

Bár egy interjúban Zak és Jeff úgy nyilatkoztak, hogy a MofG valójában a pre-Savatage éra terméke, nekünk - akik számára a Savatage meghatározó fiatalkori élmény volt - lehetetlen elvonatkoztatnunk. De nincs is értelme, mert ez a lemez egy az egyben rokonítható a legendás floridai power metal csapat Stevens-es korszakával (1993-98). Csak éppen - ahogy a Pallas-féle definíció fogalmaz - az osztódás után "valamivel kisebb egyén keletkezik". Tény, hogy Jeff és Zak projektje nem ér föl a legendához, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy méltatlan lenne hozzá. Az MofG valamivel direktebb, lazább muzsika, és főleg Matt Leff játéka miatt egy kicsit blues-osabb, de lényegében ugyanaz a hamisítatlan USA power, amit pl. a Circle II Circle is "jogfolytonossággal" képvisel.

Száz szónak is egy a vége: Sava fanok igyekezzenek beszerezni az anyagot, és egyáltalán ne lepődjenek meg, ha még nem is hallottak róla. A lemez magánkiadásban jelent meg (a kiadóként föltüntetett ASCAP tulajdonképpen a magyar Artisjus tengerentúli változata), ezért minden elszántságra és leleményre szükség lesz a vásárláshoz (jómagam az ebay-en rendeltem meg). E tekintetben talán jó hír, hogy nemrég (2010. januárjában) az együttes a Redlion Music-hoz igazolt (bár én róluk se hallottam).

Tartuffe