Az előző bejegyzésben Túrisas kolléga megjegyezte, hogy a pro vs. kontra új DT dobos vita az Aktuális Metal Baromság toplista hetek óta első helyezettje. Nem is érthetnék jobban egyet ezzel a kijelentéssel. Mellesleg az előre gondosan megírt forgatókönyv szerint részletekben világ elé tárt szappanopera óriási húzás volt (még ha személyesen talmi nyálverésként éltem is meg), hiszen nagyszerűen megágyazott Mangini-nek, akit így a legmorcosabb ős fanok is pillanatok alatt szívükbe zártak.

Személyes adalék az egész történethez, hogy nekem kezdettől fogva megvolt az első számú jelöltem a Portnoy után megürült helyre. Régóta ámulattal bámulom - nagyjából havonta - Jacob Armen örmény-amerikai ütősfenomén gyerekkori videóit a técsűn. A srác 1981-ben született, és már hat évesen jazz big band-del lépett föl, turnézott Amerika-szerte. Az ugyancsak zenész apukával 11 éves korában fölvett duett álljon itt most okulásul. A döbbenetes helyzet az, hogy a mostanában Daron Malakian-nel (System Of A Down) projektelgető Armen már pre-pubertás korban is alkalmas lett volna a nagybecsű posztra.

Ha már itt tartunk, ne legyünk hímsovének, hiszen akad gyerekkorú női dobos tehetség is. Elég, ha megnézzük-hallgatjuk az ugyancsak 11 éves brazil kislány, Letícia Santos videóját (1999-ben született), amelyen a dobosok rémálmát, a Rush "Tom Sawyer" című opuszát játsza el, ha nem is mindig tökéletesen pontosan, azért elképesztő kompetenciával.

Tartuffe