Embrace The Sun - The Lion Music Japan Benefit Project (2011)

Kiadó:
Lion Music

2011. március 11. cudar egy nap volt Észak-Kelet Japánban, ahol egy 8.9 erősségű földrengés után pusztító, több, mint 7 méter magas szökőár (tsunami) söpörte végig a partvidéket. A hivatalos adatok alapján kb. 16 000 ember halt meg, majdnem 4000 embert nyilvánítottak eltűntnek, és akkor még nem is beszéltünk a fukushimai atomerőmű sérülése által okozott károkról, hosszútávú élettani hatásokról.

Ha figyelembe vesszük, hogy a finn Lion Music kiadó stíluspreferenciái miatt valószínűleg Japánban adja el a legtöbb lemezt, nem is olyan meglepő, hogy a főnöknek, Lars Eric Mattssonnak eszébe jutott az a jótékony gondolat, miszerint saját "istállójának" művészeivel kiad egy dupla lemezt, amelynek eladásaiból a Japán Vörös Kereszt közvetítésével a katasztrófa áldozatait, túlélőit támogatják. Szerencsére nem egyszerű válogatás lemezről van szó, mert a Lion Music rosteren szereplő bandák szinte kivétel nélkül új vagy korábban soha meg nem jelent dalokat dobtak a közösbe, sőt néhány csapat itt mutatta be először új dalnokát: pl. az Ashent (Titta Tani), az Iron Mask (Carsten "Lizard" Schulz) és az Astra (Andrea Casali).

A dupla lemezen 28 nóta kapott helyett, ebből az utolsó és egyben címadó intrumentális darab "The Lions" név alatt futva több gitáros keze nyomát viseli magán (Milan Polak, Francesco Fareri, Daniel Palmqvist, Simone Fiorletta, Dave Martone, Borislav Mitic, Franck Ribiere és Lars Eric Mattsson), kár, hogy az olcsó produkció miatt igen gyengén szól. A Lion Music a progresszív hajlamú, gitárközpontú zenék otthona, számomra nagyon kedves formációkkal, így a  válogatás lemezekre jellemző, gyakorlatilag elkerülhetetlen töltelékek ellenére sem volt kérdés, hogy le kell vadásszam.

Túl hosszú és az olvasó számára túl unalmas lenne itt egyenként fölsorolni a projektben résztvevő bandákat, zenészeket, így inkább csak azokat emelem ki, akik magukhoz tényleg méltó szerzeménnyel és nem valami fércmunkával álltak elő. Az Anthriel, a hazai Dreyelands, Marco Sfogli (James LaBrie, Creation's End), Section A, Status Minor, Astra és Benny Jansson (Tears Of Anger, Ride The Sky) egytől-egyig kitettek magukért, de kedvükre csemegézhetnek itt a Grönholm, Jennifer Batten, Emir Hot, Mistheria, Tomorrow's Eve és Iron Mask rajongók is. Mondanom sem kell, hogy a színvonal nem éppen egyenletes, és sajnos - a projekt szomorú apropója miatt - túlsúlyba kerültek a lírai hangvételű szerzemények, ennek ellenére talán mégis érdemes beszerezni a kiadványt - ha nem elsősorban emberbaráti megfontolásból, márcsak azért is, mert ezek a nóták máshol nem jelentek meg.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika