Kiadó:
Radiant Records

Honlapok:
www.nealmorse.com
myspace.com/nealmorse

Erre nem nagyon van mentség. Karácsony is rég elmúlt, ráadásul a hagyományos karácsonyi dalok szirupos-ötlettelen földolgozásaiból is simán össze lehetne hordani egy akkora hegyet, hogy még szűkebb értelemben vett hazánk legmagasabb csúcsa, a Kékestető is eltörpülne mellette. De lehet, hogy még a történelmi Magyarország legmagasabb pontja, a Gerlachfalvi-csúcs is megszégyenülten sütné le szemeit. Valószínűleg nem lövöm le előre a poént, ha már most kijelentem, hogy Neal Morse karácsonyi lemeze sem igazán kivétel, de Neal Morse mégiscsak Neal Morse!

Szóval a Spock's Beard, Transatlantic és újabban Flying Colors zsenije azzal kényezteti rajongóit, hogy létrehozott egy Inner Circle (belső kör) nevű virtuális klubot, amihez az USÁ-ban lakók havi 10, a világ más tájain élők pedig havi 12 zöldhasúért csatlakozhatnak. Cserébe kéthavonta kapnak egy exkluzív CD-t vagy DVD-t, amihez semmilyen más fórumon keresztül nem juthatnak hozzá. Ez ám a rajongó-központú zenei marketing!

A kiadvány jellege és Neal Morse hihetetlen hangszeres fölkészültsége miatt nem csodálkozhatunk, hogy ő kezel minden hangszert. Sajnos a ritmusokat egy gép szolgáltatja, de ezen kívül a hangzásba nem lehet belekötni. Nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg az instrumentális és énekes szerzemények, amelyeknek alapját kivétel nélkül a lehető legtipikusabb - hogy ne mondjam: legelcsépeltebb - karácsonyi tételek képezik.

Akit viszont ilyen apróságok zavarnak, az minden bizonnyal amúgy is képtelen élvezni a karácsony semmi máshoz nem hasonlítható, varázslatos, szívet melengető hangulatát. Ha szorult belénk némi egészséges szentimentalizmus, nyugodtan tegyük oda ezt az albumot is a Trans-Siberian Orchestra, Steve Lukather (SantaMental), Merry Axemas és Neil Zaza (One Silent Night) lemezeink mellé. Sőt - és itt az ordas metallisták fogják be füleiket! - én ilyenkor a Brian Setzer Orchestrát (Dig That Crazy Christmas), a Spyro Gyrát (A Night Before Christmas) vagy akár Michael Bublét (Christmas) is szívesen hallgatom! A lényeg, hogy egyik sem fércmunka, és ez igaz az "A Proggy Christmas"-ra is.

Tartuffe