Kiadó:
Fireball Records

Honlapok:
www.teodortuff.com
myspace.com/teodortuff

Norvégiában nem gyenge a fölhozatal progresszív metálból: Pagan's Mind, Circus Maximus, Illusion Suite, Above Symmetry (ex-Aspera), stb. Ehhez a tehetséges társasághoz csatlakozik most a képtelenül mafla névválasztásról árulkodó Teodor Tuff. Az együttes dalszerzői Knut Lysklætt gitáros és Knut Hellem dobos, maguk mellé pedig beszerveztek egy kvázi komplett családot: Christer (szólógitár) és Rayner Harøy (bőgő) a Divided Multitude-ból érkeztek, s hozták magukkal jó hangú unokaöccsüket, Terje Harøy-t is.

A "Soliloquy" enyhén szólva sablonos címválasztás a műfajban, de ez nem jelenti, hogy nem érdemes rá odafigyelni. Önmagában már a vendégek névsora is elég lehet arra, hogy fölkeltse érdeklődésünket. A némileg klezmeresre vett, zsidó dallamokkal megbolondított "Heavenly Manna" című nótában olyan gitárosok sorjáznak jobbnál jobb szólókkal, mint Jeff Waters (Annihilator), Mattias IA Eklundh (Freak Kitchen) és Martin Buus (Mercenary). Rajtuk kívül vendégszerepelnek még Ida Haukland énekes hölgy (Triophere) and Espen Kløften billentyűs (Divided Multitude). A lemezt Jacob Hansen (Beyond Twilight, Anubis Gate) keverte és maszterelte, így a hangzással nincs is baj.

Összességében véve nem rossz kis muzsika ez, valahogy mégsem tud kikerekedni a cipó, pedig még azt sem mondhatnám, hogy nincs dallamérzékük. Lényegében úgy vagyok a TT-vel is, mint a Divided Multitude-dal. Jó, jó, de... Még úgy is, hogy általában totál elfogult vagyok a skandináv proggerekkel kapcsolatban.

Azért akad itt pár kiváló nóta, pl. a Nightwish-féle intrót követő "The Last Supper" vagy a már említett epikus hangvételű "Heavenly Manna". Ezt azonban kevésnek tartom ahhoz, hogy a bevezetőmben említett norvég bandákkal egy lapon emlegessem Teodorékat. Talán legközelebb. Inkább erre az irányra kellene ráállni, s nem a klipes "Tower Of Power" által képviselt középszerre (nem is beszélve a demagóg anti-klerikális tematikáról).

Tartuffe