Chaosbay: Vasilisa (2015)

y_15.jpg

Kiadó:
Surmount Productions

Honlapok:
www.chaosbay.com
facebook.com/chaosbay
bandcamp.com/album/vasilisa

Igazán nem érhet az a vád, hogy germanofil lennék, mostanában mégis olyan érzésem van, hogy a gyöngélkedő, önismétlésben leledző progresszív műfajban szinte egyedül a németek próbálkoznak némi eredetiséggel (pl. Beyond The Bridge, Flaming Row, Seven Steps To The Green Door). A Chaosbay névre hallgató mannheimi brigádról most hallok először, pedig idén januárban "Tragedy No. 1" címmel már kiadtak egy EP-t. Csakúgy, mint ez az EP, első nagylemezük is gyakorlatilag egyetlen gigantikus szerzeményt tartalmaz, amit "fejezetekre" osztottak föl.

A srácok nagyon közel állnak egymáshoz, együtt is laknak, dolgoznak, alkotnak teljes baráti egyetértésben. A zenét és a szövegeket az elképesztően fiatal Jan Listing gitáros, énekes írja, a produceri feladatokat, a fölvételeket és a mixelést Joschka Bender gitáros végzi. Persze a másik két arc is nagyon kompetens muzsikus, kiváltképp Patrick Bernath dobostól dobtam egy hátast, főleg, amikor meghallottam Sztravinszkij szerzeményekre dobolni.

Egyesek djentként aposztrofálják a Chaosbay zenéjét, de szerencsére nincs igazuk. Fiatalok lévén nyilván hatott rájuk a manapság igen divatos, bonyolult, ritmusalapú riffelés, néha el is bőgik  (horkantják) magukat, de ez mégis virtigli dallamközpontú progresszív muzsika némi fiatalos frissességgel. A hangzás egyébként vegytiszta, talán a gitárok lehetnének kevésbé tűélesek, a gitárszólóra sem ér a negyedik "fejezetig" várni, és egy parádés ujjgyakorlatoktól sem megrémülő billentyűs is sokat tudna hozzátenni, de a végkövetkeztetésem mégis az: a fél királyságomat odaadnám, ha így tudnék muzsikálni! Apám!

Az év egyik váratlan, nagy meglepetése. Szilveszterig még sokat fog nálam pörögni, csak aztán nehogy bepörögje magát a toplistámra. Bár miért ne? Még a rövidke, kb. 40 perces játékidőt is könnyű szívvel megbocsátom nekik. A Kíváncsi Fáncsik pedig siessenek a csapat bandcamp oldalára és hallgassák meg a teljes anyagot. Érdemes!

Tartuffe

Címkék: lemezkritika