Angliai hétköznapok - Bodor Máté interjú 2.

Kiemelt helye van blogunkon a Máté körüli eseményeknek, hiszen amellett, hogy egy nagyon tehetséges gitáros, példamutatóan szervezi, építi zenei karrierjét. Bízunk abban, hogy lépésről-lépésre küzdve, végig is járja majd azt az utat, amely a maga elé kitűzött cél eléréséhez szükséges. Szerény eszközeinkkel ehhez igyekszünk minden segítséget megadni neki.

Kedves Hazai Muzsikusok! Tessék okulni és követni a példát!


A legutóbbi beszélgetésünk alkalmával még csak készülődtél Angliába, így akkor még egy-két dolog bizonytalan volt. Most már biztosan nagyon konkrét tapasztalataid vannak arról, milyen egy ösztöndíjas diák élete az Institute Of Contemporary Music Performance (I.C.M.P.)-ben? Mesélnél nekünk erről? És most nem csak az órarendedre lennénk kíváncsiak, de az intézményes föltételekről, tanár-diák kapcsolatokról, stb. is szivesen hallanánk.

Köszönöm a lehetőséget az interjú elkészítéséhez! Az ösztöndíjas életem, mint diák nem igazán különbözik a többiekétől, annyiban igen, hogy nem kellett annyi tandíjat fizetnem, mint egy átlagos felvételiző, meg nem volt "normális" felvételim, csak a verseny. Azért úgy látom terjedt a dolog valamennyire a diákok között, mert voltak páran, akik kérdezték, hogy ki a magyar srác. Maga az oktatás kemény, mondjuk, sok olyan dolog van, amit már tanultam, de eddig még csak az első féléven vagyok sikeresen túl, és a neheze most jön majd csak igazán.

A tanár diák kapcsolatok nagyon jók, ahogy látom, és nem is csak a tanárok, hanem az egész iskola mindenben támogatja a diákokat. Például, ha van egy zenekara valakinek, de nincs próbaterem, ki lehet bérelni akármelyik "live room"-ot és lehet próbálni ingyen… És, ha már próbáltál a zenekaroddal és van egy koncertműsor, de nem tudsz szervezni bulikat, az iskolának nagyon jó kapcsolatai vannak és tud intézni koncerteket, előzenekarként esetleg. Szóval, nem csak iskolaként működik az intézmény, hanem megpróbálja dédelgetni minden diák karrierjét, ami nagyon jó dolog, megkönnyíti az ember életét, és tényleg csak magára a zenélésre kell koncentrálni. Persze itt is sok minden múlik a szerencsén, és a kapcsolatokon, de talán egy fokkal könnyebb. Plusz, minden héten szinte kapunk e-maileket, hogy éppen hol vannak meghallgatások zenekarokhoz, ami szintén nagyon előnyös. Illetve, aminek a legjobban örülök, amit a legtöbbet használok, az a "Tech-lab", ahol minden felszerelés bent van, számítógépekkel, és lehet felvételeket készíteni. Általában ha végeztem suliban mondjuk 5 kor, még este 10-ig bent maradok felvenni új dolgokat, demózgatni. Minden körülmény adott, hogy a diákok tanuljanak, gyakoroljanak és alkossanak.

Visszatérve a tanár-diák kapcsolatokra, a rock tanárom Martin Goulding, egyszer hetekig hiányzott, és beküldte a legjobb végzős diákját helyettesíteni, ami szerintem nagyon jó lehetőség volt a diák számára, tapasztalatszerzés és persze pénzkeresés szempontjából is… és korrektül leadta az anyagot, sőt nem is tudom eldönteni melyikük a jobb tanár… :) 

A feszes órarend és a folyamatos gyakorlás mellett van-e időd zenét hallgatni, esetleg koncertekre járni? Sokszor az a benyomásom, hogy a magyar zenészekkel az az egyik gond, hogy nem igénylik a nemzetközi kitekintést, a szélesebb szakmai rálátást. Veled mi a helyzet?

Természetesen van, amikor csak tehetem, meg anyagilag megengedhetem magamnak próbálok eljárkálni koncertekre. Mindig szemmel követem az új zenekarokat, mindig keresgélek friss zenéket, legyen az "divatzene" vagy underground Trance… hagyom, hogy hassanak rám. Őszintén megvallva, mindig is jobban szemmel követem a külföldi zenei történéseket, mint az otthoniakat és ez most még jobban megerősödött. A széles kitekintés a stílusokon belül nagyon fontos a szakmámban, suliból kifolyólag is áramlanak felém új dolgok, ami nagyon jó, mert mindenbe beletanulok és azzal is csak fejlődöm, illetve inspirál új dalok szerzésében. Mellesleg az iskolában majdnem minden héten vannak úgynevezett Masterclassok, amikre mindig elmegyek, legyen az gitár mesterkurzus, vagy énekes. Minden érdekel. Legutóbb például a Sugababes producerének az előadásán voltam. 

Hány órásak a napjaid? Nekünk innen nagyon úgy tűnik, hogy 24 óra kevés arra, hogy minden kötelességednek maradéktalanul eleget tégy: iskola, gyakorlás, próbák, miegymás? Birod a terhelést?

Hetente három napon van sulim, ami elég intenzív, de nem halok bele, hiszen élvezetes, nem lehet hasonlítani, mondjuk, egy gimis kémia órához… :D Nem is olyan érzés reggelente mintha iskolába indulnék, hanem inkább mintha próbára, vagy koncertre, főleg, hogy minden nap vannak "workshop" óraink ahol rendesen színpadon kell a többiekkel, vagy egyedül előadni egy adott dalt, ami mindig a legviccesebb. A legtöbb időt az otthon gyakorlás vesz el, ami általában a többi napon van nekem, amikor nincsenek óráim. Na meg vizsga előtt orrvérzésig. Szóval az iskolai rész annyira nem terhelő számomra, még.

Mikor az Aeon Zen-el elkezdtünk próbálni komolyabban, az volt kicsit suli mellett már sok. Ezért most hanyagolom is, nem akartam az első vizsgáimat elbaltázni, az Aeon Zen-es gyakorolni valók és minden hétvégi próbák miatt, meg anyagilag sem volt túl kedvező az utazgatás Cambridge-be meg vissza, ugyan a szerződésben megbeszéltek alapján nem az én dolgom lett volna az útiköltség állása, de ez most mellékes. Az iskola miatt jöttem ide, és megpróbálom a maximumot nyújtani és szerintem nagyobb eredménye lesz majd a későbbiekben. Plusz, inkább fordítom ugyanezt az energiát a saját dolgaimra, nem akarok senki bábújává válni.

Úgy tűnik, nagyon tudatosan éled az életed, elszántan építed a szakmai jövődet. Ez nyilván adottság is (méghozzá nagyon fontos ebben a szakmában). Nem gondolod, hogy Magyarországon is több tehetség kerülne felszínre, ha létezne valamilyen intézményes vagy szakmai háttér (pl. menedzsment irodák, zenei "istállók"), akik erkölcsileg és anyagilag motiválnák a kezdő zenészeket, zenekarokat? A tehetségkutató műsorok azt mutatják, hogy megfelelő médiafigyelem és befektetés mellett akár közepes, olykor kevéssé motivált előadókat is országosan ismertté lehet tenni.

Tudatosan élem a szakmai életemet, bár ennek megvannak az előnyei és hátrányai is. Előnye, hogy tudom nagyon is, hogy mit akarok elérni, ugyanakkor mindent versenyként fogok fel… a zene pedig nem egy verseny, szokták mondani. Ez az egyik nagyon fontos dolog, amit próbálnak megtanítani nekünk, hogy nem versengésnek kell ezt a szakmát felfogni, mindenki tanulni jött ide, mindenki tisztában van a képességeivel és ez mindenkinek a saját útja. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy valamilyen szinten verseny, mert minél jobb vagy, minél jobb eredményeid vannak a karrieredben, annál nagyobb az esélye, hogy jobb munkákat kapsz, több lehetőséget. Nem tudom, lehet ez a gondolkozás csak az én uralkodási és versengési mániámból fakad. :)

A megasztáros kérdéshez sokat nem tudok hozzáfűzni, abszolút elítélem az ilyen jellegű dolgokat. Személy szerint, inkább lennék egy underground "sztár" a szakmámon belül, mint 2 hónapig egy majom, aki hamisan el tudja énekelni a "Beat It"-et, aztán meg eltűnik a süllyesztőben. Ennyi erővel akármelyik karaoke bárból lehetne élő közvetítést sugározni minden kereskedelmi tévének… bár lehet, azt meg is nézném, mert hitelesebb lenne, haha!

Nagyon távoli tervem, hogy egyszer, majd ha egy kis pénzem, nyitok egy könnyűzenét oktató zeneiskolát valahol Magyarországon, akár külföldi tanárokkal, hogy kicsit segítsek a hazai helyzeten, de egyelőre még én is tanulok és még eléggé zöldfülű vagyok a szakmában, szóval eldől, mit hoz a jövő. :)

Ha megengedsz egy személyes kérdést: milyen időközönként jársz haza? Nem hiányzik a család, haverok, bulik?

Sajnos, nem tudok túl gyakran hazamenni, anyagi okok miatt… Legközelebb március/áprilisban fogok majd pár hétre hazalátogatni. Persze, hogy hiányzik, mindenki hiányzik. Internetnek hála, napi kapcsolatban tudok lenni Édesanyámmal, Nagyimmal, meg minden baráttal, de persze nem olyan, mint volt… :) Amint hazamegyek, biztos, hogy lesz egy hatalmas buli… haha.

Tervek a jövőre?

Jelenleg még folynak az augusztusban felvett Formal Logic demo utómunkálatai, de már félkész részletek hallhatóak a saját myspace oldalamon (www.myspace.com/matebodor) illetve hamarosan elérhető lesz a Formal Logic myspace oldal is! Jelenleg az iskola mellett megpróbálok minél többet tanítani szabadidőmben, online úton akárhonnan tudok vállalni tanítványokat, szóval, ha valaki szeretne elmélyülni a gitározás rejtelmeiben, írjon a bodormate@mailbox.hu e-mail címre! Ugyan nem vagyok a nagy session munkák híve, de örömmel jelenthetem be, hogy májusban Portugáliába költözöm egy hétre André Santos stúdiójába rögzíteni, 3 eléggé súlyos prog-metál dalt, amiből pár példány remélhetőleg Magyarországra is el fog jutni. 

Köszönöm a lehetőséget! És kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek! :)

Dionysos 

Címkék: interjú