Slik Helvetika: Hafnium (2009)

A hafnium egy kémiai elem, a periódus rendszerben a 72-es számot viseli. Ezüstösen csillogó, korrózióálló átmenetifém, a titáncsoport tagja. A mi hafniumunk is fém, de sajnos nem csillogó, az idő is majd gyorsan kikezdi, a titáncsoportnak sem lehet tagja semmiképpen, ha "titánok" alatt ezúttal a stílus legjobbjait értjük.

Átmenetifémnek viszont mondanám, no nem abban az értelemben, hogy atomja hiányos "d" alhéjjal rendelkezik. A SH úgy lesz átmenetifém, hogy a kiadó jóvoltából átmeneti időre beköltözik a lejátszómba, de rövidesen onnan (a kritika megírásával kb. egyidőben) távozni kényszerül, ahogy egy igazi átmenetifémhez illik.

A harmadik lemezét megjelentető amerikai trió a '80-as évek metalját fűszerezi sleaze/glam ízekkel, nem mondom, hogy teljesen reménytelenül, de kevés ihletett pillanattal. Egy kis Mötley itt, egy kis harapósabb, modernebb gitárjáték ott, aztán a végére is értünk. A zenekarvezető és hangszeresen megfelelően felkészült énekes, gitáros, billentyűs, bizonyos Mik Myers korrekt módon vezényelte beosztottjait, de ez arra lett elég, hogy az anyag nem lett mérgező az emberi szervezetre. Akárcsak a hafnium…

Túrisas

Címkék: lemezkritika