Kiadó:
SPV

Honlapok:
www.blazebayley.net
myspace.com/blazebayley

Nem mondhatnám, hogy tűkön ülve vártam ennek az albumnak megjelenését. Véleményem szerint, aki egyet már hallott Blaze Baley szólólemezei közül, gyakorlatilag az összeset hallotta. Ez a muzsika ugyanis stílusát tekintve legalább annyira behatárolt, mint Blaze Bayley hangterjedelme. Ez persze nem jelenti, hogy hellyel-közzel ne akadnának kimondottan jó, lendületes nóták vagy akár igazi csűrdöngölős metál himnuszok ezeken a lemezeken. Ez különösen is igaz a 2004-es "Blood & Belief"-re, amely bizonyos pillanataiban az "anyabanda", vagyis az Iron Maiden legújabb szerzeményivel is vetekszik.

Ugyanez most aligha mondható el az új albumról, amely címével ellentétben nem hordoz különösebb ígéretet, de éppen megriadni sem kell tőle. Leginkább a közepes, átlagos vagy laposkás jelzők jutnak róla eszembe, annak ellenére, hogy ezzel biztos megsértem egy-két fanatikus rajongó önérzetét, akik minden olyan hanghordozót szinte vallásos áhítattal helyeznek be a lejátszóba, aminek így vagy úgy, egyenes vagy oldalágon köze van a legendás Vas Szűzhöz. Szűkebb pátriámban is ismerek ilyet...

Talán a szokásosnál is több Iron Maiden-es fordulat, manír, stíluselem került be az új anyagba, amit esetleg jól kompenzálhatott vagy ellenpontozhatott volna egy nagy rakás modern hangzású, technikás gitárszóló, de ilyet a Walsh-Bermudez párostól hiába várunk. Pedig valamivel nagyon föl kéne dobni ezt a muzsikát; valami olyasmivel, ami többé teszi annál, mint ami: egy másodvonalas,"wannabe" Iron Maiden koppintásnál.

Tartuffe