Na! Csak elindul itt valami végre, a fene egye meg! Egy-két jól irányzott rúgás a szőrehullató, érinthetetlen szent tehenekbe, egy-két kritika, ahol nincsen pc, hanem le vagyon írva fehéren-feketén: egy szál pöcsben ég a "király", és kiderül, igenis létezik magyar heavy metal. És most már nem csak abban az értelemben, hogy kicsi is, savanyú is, de legalább szarul szól és mindenekelőtt: nagyon nem önbizalom-hiányos. 

Ma még mindig többet hallani ugyan rockörökben a Depresszió középszerű 10 évéről, mint Vörös Attiláról, aki éppen a Nevermore (!!!) zenekarban penget Jeff Loomis oldalán, vagy akár Bodor Mátéról, de legalább most már a beavatottak tudják, egyre többen jönnek elő a föld alól, akik sokszor a minimális feltételek hiányában is nemzetközi színvonalú produkcióval lepik meg a stílus hazai szerelmeseit. Wendigo, Dreyelands…, és most már nyugodtan hivatkozzuk be ide a győri Thornwill zenekart is.

Mi itt a blogon is rendszeresen leírtuk, az létezhetetlen, hogy az országban nincs háromnál több, a rockműfajban használható énekes. Vagyunk, akik vagyunk: Dionysos "E.A.K.I.I.V." Rising, azaz Dionysos "ebben a kérdésben is igazunk volt" Rising. Gábor Álmos. Ismerős a név? Nekünk sem, de teljesen megbízható rockhang, jó énektémákkal és nem zavaró angol kiejtéssel.

Hogy is mondta Horváth András a Dreyelands gitárosa? Azt még meg kell tanulni nálunk, hogy színpadra frissen mosott hajjal, fényesre vaxolt gitárokkal lépünk. Hú, de igaz! Mint ahogyan az is, hogy egy ismeretlen zenekar esetében, mennyire fontos egy minőségi weboldal, vagy, hogy a lemeztasak nem egy elfuserált, egylapos, okádék borítót rejt. Tessék csak megnézni a zenekar honlapját és a CD booklet-et, majd lehidalni.

Savatage, Ark, Rage, Nevermore, Dream Theater, Angra  zenekarok vannak a győriek kedvencei között. Derék. Zenekart kedvenceiről, szól a mondás, és ez most kivételesen igaz is. Töményen megszólaló (Szolnok-Denevér) gitárriffekre énekel Gábor Álmos sajátos, de szerethető dallamokat. Mondjuk úgy, hogy izmos, modern power metal ez, némi klasszikus fém ízzel. Nem a zenén keresztül kell lokálpatriótának lenni, szerencsére nem is ordítanak ki a barázdák közül, hogy "sziasztok, győriek vagyunk, ugye hallatszik?!" Ez végre nem a '80-as években megposhadt magyar metal újramelegítve, ez up-to-date nemzetközi fém, ráadásul a jófajtából. Csípem.

Túrisas