Zero Gravity: Misplaced Moments (2011)

Kiadó:
ZeroGravity

Honlapok:
www.zerogravityband.be
myspace.com/zerogravitybelgium

A "Nulla Tömegvonzás" a neve ellenére egyáltalán nem habkönnyű, légies hallgatnivaló. A belga progresszív metalsiták debütáló lemeze hosszú éveken át érlelődött, csiszolódott míg saját kiadásban végre a nagyérdemű elé kerülhetett. A muzsika összhatását tekinve elég melankólikus, bár nem nélkülözi a keményebb, fémesebb pillanatokat. Ötvözi a Fates Warning zenei hangulatát az ugyancsak németalföldi Sun Cagedre jellemző lebegő dallamvilággal.

Amikor 2003 novemberében csatlakozott Sven Dupon énekes (és gitáros), az alapító tagok föllélegeztek és - ahogy ők írják a honlapjukon - végre képzeletbeli listájukon kipipálhatták az "énekes" fölirattal ellátott kis négyzetet. Szerény(telen) véleményem, hogy nem kellett volna azt a pipálást úgy elsietni. A Zero Gravity ugyanis közel hibátlan hangszeresen, de számomra az egészet lerontja Dupon gyenge és álmosító hangja. Ha beleszakad sem tudja hozni azt a sejtelmes, túlvilági varázst, amit a Sun Caged frontembere, Paul Adrian Villarreal esetében megszokhattunk.

Pieter Belmans ütős hiába dobol nagyon érdekesen, ötletesen, de Marc Beckers billentyűs és Alex Vanhaesendonck gitáros kettőse is mindhiába szólózik lelkesen, én addig nem fogom tudni igazán szeretni ezeket a belga srácokat, amíg nem visznek némi "gravitas"-t és karcot az énekbe. Ehhez pedig bizony új torokra lesz szükség... vagy csak én leszek kénytelen kerülni az együttes anyagait.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika