Kiadó:
-

Honlap:
www.sacreddominion.com

Le vagyok nyűgözve! Ugye ti is emlékeztek arra, hogy volt egyszer egy zseniális zenekar, amely - mielőtt még átment volna Geoff Tate Bandbe – olyan klasszikusokat tett le az asztalra, mint a "Rage For Order", az "Operation: Mindcrime" és az "Empire"? Hagyjuk most, hogyan jutottunk el erről a szintről a jelenlegi helyzetig, a lényeg, hogy ha nektek is hiányzik az a fajta intelligensen dallamos, enyhén progos, mégis könnyen befogadható (US) powerben gyökeredző muzsika, melyet a Queensryche döglődése óta nemigen hallani, akkor most örüljetek (és sokasodjatok), mert megérkezett számotokra a megváltó!

Ez az ismeretlen amerikai banda ugyanis tökéletesen megidézi az ő szellemiségüket, hangzásukat, dalszerkesztési metódusukat és a zenéhez való (egykori) viszonyulásukat. Ráadásul, mivel Mario Brescia énekes hangja is igen hasonlatos Tate-éhez, könnyű elintézni őket azzal, hogy rájuk sütjük a klón jelzőt, dacára annak, hogy direkt nyúlásokról és szolgai másolásról itt szó sincsen. Na jó, az előbbi becsúszik azért helyenként, de az utóbbi egyáltalán nem jellemző. A Sacred Dominionnek szerintem saját, jól felismerhető stílusa van már most, amely a Queensryche mellett táplálkozik egyrészt a csapatot alkotó muzsikusok egyéniségéből, másrészt további hatásokból, például egy csipetnyi Iron Maiden vagy az érett Fates Warning is simán fellelhető a hangjegyek között.

Ami már csak azért is szép eredmény egy bemutatkozó albumtól, mert a fent említett csapatoknak is beletelt némi időbe, míg megtalálták a helyes arányokat és a letisztult önmagukat. Mondhatjátok persze, hogy nekik le kellett rakniuk egy új stílus alapjait, a Sacred Dominion ezzel szemben - a későn jövők előnyével - már egy jól kitaposott ösvényen halad. Az érvelést elfogadom, csak nem különösebben érdekel mindaddig, amíg ilyen érett és izzadság-szag nélküli produkciót hallok egy általam igen kedvelt zenei szegmensben, főleg akkor, amikor ebben a műfajban gyakorlatilag éppen senki sem alkot.

A hab a tortán, hogy mindez ingyen és bérmentve letölthető INNEN. Kockázat tehát nincsen, tessék belehallgatni, mert ha nem teszed meg, a nyilvánvaló hasonlóság(ok) ellenére is az év egyik legjobb lemezét hagyod ki.

Kotta