Caligula's Horse: In Contact (2017)

y_117.jpg

Kiadó:
InsideOut

Honlapok:
www.caligulashorse.com
facebook.com/caligulashorseband

Na, akkor népnevelő jelleggel egy kis történelemóra! Ki is volt ez a Caligula? Hát a Római Birodalom harmadik császára, akit eredetileg Caius Iulius Caesar Germanicus Augustusnak hívtak, és a Caligula (Csizmácska) nevet a légiósoktól kapta, akik között már gyermekkorában egyenruhában (pl. a légiósok caliga nevű lábbelijében) grasszált. Az uralkodása elején még normálisan viselkedő (s ezért rendkívül népszerű) császáron csakhamar eluralkodott az őrület, pl. a római panteon főistenét, Jupitert párbajra hívta, hogy eldöntsék, ki is valójában a világegyetem legfőbb uralkodója. A tébolyult despota ámokfutásának saját testőrsége vetett véget, a praetoriánusok kaszabolták le Kr. u. 41-ben, miután azzal alázta meg a szenátust, hogy kedvenc lovát, Incitatust konzullá avatta.

Hát ez a tanulságos története Caligula lovának, de hogy az ausztrál progresszív (alternatív?) metál formáció miért éppen ezt a nevet választotta, arról nincs információm. A lényeg persze inkább az, hogy immáron nem halogathatjuk a nagyszerű Brisbane-i csapat bemutatását: az "In Contact" ugyanis már a harmadik lemezük! Régóta ugatom, hogy Ausztráliára nagyon érdemes odafigyelni, mert zeneileg rendkívül izgalmas dolgok történnek arrafelé (ld. Teramaze, Voyager). A Caligula lova is ékes bizonyítéka fixa ideám igazságtartalmának. Csak míg ezt a bekezdést leírtam vagy háromszor volt igazam! Hát nem? De! Tessék: ez már a negyedik!

Ezek a srácok (from down under, ahogy mondják) egészen modern fölfogású prog rock/metált játszanak, s azért szimpatikusak, mert miközben használják a djent "szögelős" eszközkészletét, nem ritmizálják agyon, nem hörgik, nem acsarkodják végig sablonosan a dalokat, de a gitárszólók sincsenek letiltva. Sőt! Sam Vallen a modern metál szólógitározás iskolapéldája! Hallga csak a "Fill My Heart" szólóját! Az énekes, Jim Grey tiszta orgánuma és dallamai miatt adott a brit Hakennel való összevetés is, jóllehet a dalszerkezetek kevésbé csavarosak.

Az "In Contact" nagyszerű anyag, a harmadik lemezek minden érettségével, kiforrottságával, a gyorsabb és lassabb tételek jó érzékkel megállapított ideális egyensúlyával. Egyedül a három perces elborult verselés tűnik túlzásnak (Inertia And The Weapon Of The Wall). Öreg és konzervatív zenehallgatóként magam is meglepődtem azon, hogy az ilyen fiatalos jelenségek mostanság milyen hatékonysággal törik föl egyre vastagabb meszes héjamat.

Tartuffe

Mentés

Mentés

Mentés

Címkék: lemezkritika