Kiadó:
Frontiers

Honlapok:
www.mindkey.it
facebook.com/MindKeyBand

A Mind Key amolyan epizódszereplő az erős olasz heavy metal színtéren, a közel 20 éves fönnállásuk alatt – az ideit beleértve – mindössze három albumot sikerült kiadniuk (plusz egy koncert DVD-t), és bizony egyik anyaggal sem tudtak berobbanni a köztudatba, de még a progresszív műfaj szűk keresztmetszetében sem igazán voltak képesek nevet szerezni maguknak. Utolsó lemezük éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg, és bár akadtak rajta kellemetes nóták, valamint a hangszeres teljesítmény is elismerést érdemlő, a dalszerzés terén maradt a langyos középszer.

Már a 2009-es "Pulse For A Graveheart" is mutatott némi elmozdulást a Dream Theater által fémjelzett stílus ivartalan szaporítása révén "született" progresszív metál irányából a dallamosabb, közérthetőbb hard rock felé. Az "Aliens In Wonderland" pedig kifejezetten frontiersos kiadvány lett, elhatalmasodott rajta a retrós hangulatú hard rock (Uram bocsá', helyenként AOR), ami a musicales énektémákban, az egyszerűbb dalszerkezetekben és a '80-as éveket idéző gitár- és billentyűhangzásban is tetten érhető.

Alighanem tudomásul vették, hogy nekik a ma már egyébként is egyre népszerűtlenebb progresszív metálban nem teremnek babérok, Aurelio Fierro Jr. énekes orgánuma pont ehhez a stílushoz passzol, és valószínűleg a kiadó is ebbe az irányba terelgette őket. Mindazonáltal képtelenek voltak teljesen elszakadni zenei gyökereiktől, olykor a hangszeres megoldásokból, instrumentális betétekből vastagon "kiszól", hogy egykor prog-metálon élesítették karmaikat.

Mindennek az az eredménye, hogy született egy furcsa, majdnem disszonáns végeredmény, retró hangzású, de modern fölfogású hard rock, progresszív zenei ambíciókkal, ugyanakkor már-már kommersz énekdallamokkal. Lehet, hogy valakinek még be is jön ez a szokatlan turmix, de nekem továbbra is közepes a teljesítmény: a szólók jók, de nincs bennük egyéniség, a dallamok pedig minden sziruposságuk ellenére sem fülbemászóak. A Mind Key tehát most sem találta meg a kulcsot a lelkemhez, maradt szürke eminenciás egy olyan tiritarka palettán, ahol náluk sokkal fiatalabb zenészek sokkal izgalmasabb dolgokat művelnek.

Tartuffe