Kiadó:
InsideOut

Honlapok:
www.lindbergmusic.com
facebook.com/jonaslindbergotherside
jonaslindbergtheotherside.bandcamp.com

Ezt most nem fogom bő lére ereszteni, nincs értelme a fölösleges szószaporításnak: ez a nevesincs fiatal csávó elkészítette az év egyik legjobb lemezét. Egy világméretű kataklizmának vagy esetleg valamiféle váratlan, előre meg nem jósolható minőségrobbanásnak kellene bekövetkeznie a zeneiparban ahhoz, hogy Jonas Lindberg legújabb albuma ne szerepeljen az év végi összesítés három legjobb kiadványa között. Utólag és még egyszer köszönet lesliedawn álnevű olvasónknak azért, hogy fölhívta e svéd parafenoménra a figyelmünket!

Ez amolyan "in medias res" kezdés volt, és már folytatom is! Az előző és első teljes nagylemez (Pathfinder) kiértékelése után azzal zártam a kritikámat: "A lemez egyébként magánkiadásban jelent meg, Lindberg saját cégének, a ModeMusicnak kezelésében. Remélem, a közeljövőben valami komoly kiadó fölfigyel majd ezekre a srácokra; igazán megérdemlik." Minden kívánságom így teljesüljön! Persze ezen a kiábrándító világon bármi megtörténhet, még az az égbekiáltó igazságtalanság is, hogy egy Lindberg kaliberű géniuszt nem karol föl egyetlen valamirevaló kiadó sem. Szerencsére most kivételesen nem ez történt, hiszen a progos cuccokra szakosodott InsideOut szépen beállt a projekt mögé.

A muzsika továbbra is olyan, mintha a The Flower Kings vagy a Karmakanic megkérte volna Stinget, hogy énekelje föl nekik az új anyagot. Vérbeli skandináv progresszív rock ez, Jonas Sundqvist énekes miatt nem kevés Sting-közeli élménnyel. Jut eszembe! Mekkora szívás már, hogy pl. az Aerosmith és a Psychotic Waltz után Sting is lemondta a márciusban tervezett budapesti hangversenyét! Ha az ősszel sem lesz megtartva, hihetetlenül durcás leszek!

A lényeg a lényeg: Lindberg ugyan sokhangszeres zenei tehetség, de ez nem jelenti azt, hogy nem avat be "külső fület" a kreatív folyamatokba, vagy hogy nem tűr meg maga mellett magához hasonlatosan tehetséges muzsikusokat. Sajnos akadnak ilyen "önjáró" művészek szép számban. Külön kiemelésre érdemes Calle Stålenbring gitáros, akinek szólói tényleg élményszámba mennek, de nagyon szépen teljesít az ütős: Jonathan Lundberg is.

A lemez egyébként brutálisan hosszú, 86 perces, bár ebből az utolsó 10 perc a videón mellékelt "Oceans Of Time" rövidített változata (ún. radio editje). Ez azért sokat elmond Lindbergről: olyan stílusban alkot, olyan dalokat szerez, hogy még a diétás verziók is 10 percre rúgnak. Nyilván nem lesz olyan rádió, amelyik valaha is leadja ezt a nótát... És akkor mit mondjunk a lemezt záró, öttételes, 25 perces címadóról? Hát mit mondanánk? Azt, hogy k.rva jó! Azt.

Szerencsére ezt, mivel az InsideOut adja ki, sokkal könnyebb lesz beszerezni teljes és ínycsiklandozóan gusztusos fizikai valójában, mint a korábbi lemezeket. Mindenkinek szívből ajánlom, hogy tegyen vele egy próbát.

Tartuffe