Kiadó:
AFM Records

Honlapok:
www.truemetal.org/brainstorm
myspace.com/officialbrainstorm

A németek power metal üdvöskéje a "Downburst" lemezzel nagyon magasra tette a lécet (a 2008-as Top 10-es listám 7-ik helyezettjéről van szó! Kritika itt). Az előző lemez egyszerűen nagyszerű, nyers ereje után ezúttal egy dallamosabb, visszafogottabb – hogy ne mondjam: nyomottabb – albumot kaptunk. Ehhez talán valamelyest hozzájárul a hangzás számomra érthetetlen, világosan érzékelhető gyengülése (különösen, ami a dobokat illeti).

A "Memorial Roots"-on lényegesen több az "End In Sorrow" típusú, balladásabb tétel, billentyűs aláfestések is gyakrabban fordulnak elő. Egy "Falling Spiral Down" féle gyomrosra a negyedik számig kell várni ("Cross The Line"). Az objektíve értékelhető gitárszólók még mindig nagyon hiányoznak, az "Ahimsa" és a "Victim" szólói pl. olyan szürkék és kiszámíthatóak, mint az esős őszi délutánok Angliában. Persze Agyviharék zenei receptje pofon egyszerű, így meglepetésre, nagy újításokra számítani oktalanság volna, mégis kezd föltűnővé válni, hogy egyes dallamok, dallamfoszlányok módszeresen újrahasznosításra kerülnek (meg kell hallgázni pl. az egyébként dögös "Blood Still Stains" verzéjét).

Ennyiből valószínűleg már kiderült, hogy nem vagyok túlságosan elragadtatva az új anyagtól, noha csalódott sem vagyok. A "Memorial Roots" megítélésem szerint kb. úgy viszonyul a "Downburst"-höz, mint a lelkiismeretes, precíz iparos munka a zsenialitás kivételes lecsapódásához (ld. downburst). Ha erre kanyarodnak természetesen ott fogok csápolni az első sorban, élőben ugyanis gyilkos a csapat. Koncerten az "emlék-gyökerek" dalai is harapni fognak, főleg a nagyszabású "The Conjunction of 7 Planets", a "The Final Stages Of Decay", vagy a "When No One Cares".

Ceterum censeo: Andy B. Frank meg egy zseni!

Tartuffe