Kiadó:
SAOL / H'art / Zebralution

Honlapok:
www.prestoballet.com
myspace.com/prestoballet

Az örökmozgó Kurdt Vanderhoof '70-es éveket idéző retro rockbandája utoljára 2008-ban jelentkezett új anyaggal (itt). Úgy tűnik, beálltak a három évenként egy lemez komótos ritmusára. Remélem, a sor folytatódik, mert progresszív hajlamaim ellenére nagyon kajolom ezt a hiperkonzervatív zenei vállalkozást. A Presto Ballet csökönyös maradisága mellett mindig friss és könnyed szórakozást ígér.

Ezen az sem változtatott, hogy Vanderhoof parancsnok gondolt egyet, és elzavarta a teljes legénységet, az eredeti fölállás minden egyes emberét. Nem világos előttem, hogy erre miért volt szükség, különösen Scott Albright miatt vérzett a szívem, akinek teljesen egyéni, bársonyos orgánumát Vanderhoof a Metal Church énekesének, Ronny Munroe-nak hangjával gondolta leváltani. Ezen föl is húztam magam, mert Munroe karcos, inkább a fémesebb zenéhez illő stílusát nem nagyon tudtam elképzelni ebben a közegben. Szerencsére a kopasz diktátor szerzeményei az utolsó hangig le vannak szabályozva, így a tagcserék nem hoztak érdemi változást, bár tartom magam ahhoz a véleményemhez, hogy Scott Albright nemcsak itt, de általában is jobb énekes Munroe-nál.

Az "Invisible Places" tehát a legénységi állomány teljes cseréje után sem fog csalódást vagy meglepetést okozni azoknak, akik ráharaptak az első két albumra. A Presto Ballet megőrizte státuszát, mint a '70-es évek legendás prog-rock bandáinak (ide sorolva a Yes-t, a Colosseum-ot, a Kansas-t, stb.) méltó reinkarnációja. Vanderhoof a hollywoodi plasztikai sebészeket meghazudtoló érzékkel végez ráncfölvarrást egy olyan muzsikán, ami - mirabile dictu! - négy évtizeddel ezelőtt élte fénykorát.

Sajnos a lemez alig több 60 percnél, pedig a megfelelő hangulatban órákig tudnám hallgatni ezt az önfeledt múltidézést. Olyan, mint amikor az ember szentimentális érzésektől hajtva belefeledkezik a régi családi fotóalbumok lapozgatásába. Vagy, ahogy a borító sugallja, az ágyon elterülve gondosan leporolt régi bakelit lemezeket hallgat egész nap.

Tartuffe