Andi Derris – ének
Michael Weikath - gitár
Markus Grosskopf - basszus
Sascha Gerstner - gitár
Dani Löble - dobok

01. Intro
02. King For A 1000 Years
03. Eagle Fly Free
04. Hell Was Made In Heaven
05. Keeper Of The Seven Keys
06. A Tale That Wasn’t Right
07. Mr. Torture
08. If I Could Fly
09. Power
10. Future World
11.The Invisible Man
12. Mrs. God
13. I Want Out
14. Dr. Stein

Nem kellett zenei jövendőmondónak lenni ahhoz, hogy már a Keeper I-II lemez megjelenésekor (1987-88) felismerjük: ez a német csapat két olyan klasszikust alkotott, amely hosszú évekre meghatározhatja az európai heavy metal fejlődésének irányát. Arra azért talán csak a legelvakultabbak mertek gondolni, hogy a Helloween "kulcsos" lemezeinek hatása jócskán átível majd az ország határain is, és nemcsak a "bajszos metal" alfája és omegája, de a mai napig is virágzó power-speed stílus szegletkövévé válik az egész világon. Annyira így történt, hogy a csapat maga is érezte, 20 év punnyadás után meg kell újra lovagolni a két klasszikus kultuszát, és bőven elég lesz a sikerhez, ha az évek óta elanyátlanodott, a patinás név régi csillogásából vegetáló banda soron következő lemeze majd a Keeper Of The Seven Keys Part III. címet viseli.

Nem jött be a terv, a halovány lemez tulajdonképpen mindenhol megbukott, - illetve ezt gondoltam egészen a DVD megtekintéséig. Álmomban sem reméltem volna, hogy a karcsú anyag megjelenése, valamint a pesti buliról szóló hiteltérdemlő, de lehangoló vélemények után ilyen fogadtatású és ilyen professzionális koncertet képes adni a zenekar a Föld túloldalán.

Ha létezik tökéletes öngyilkosság, akkor az az, ha az új lemez tizenhárom perces nyitódalával kezdik a koncertet, - illetve ezt gondoltam egészen a DVD megtekintéséig. Az egészen egyszerűen megvadult Sao Paulo-i közönség mindent túlharsogva énekli végig a nótát, a zenekar pedig olyan felszabadultan játszik, hogy most egy pillanat alatt sikerült megkedvelni azt, amit lemezen hónapok alatt sem sikerült. Ugyanez vonatkozik a szintén új The Invisible Man szerzeményre is.

Kiske előadásában megismert klasszikus Keeper-dalok Derris előadásában önmaguk paródiájává válnak, - illetve ezt gondoltam egészen a DVD megtekintéséig. Kiske hangja ugyan valóban pótolhatatlan, de Derris tisztességgel megoldja a feladatot, sőt előadásával még azt is elérte, hogy becsuktam a szemem és újra ott voltam a Kisstadionban 1987-ben, a Keeper-turné egyik(!) magyar állomásán, és a tömeg szorításában énekeltem a Future World és a Tale That Wasn’t Right sorait. A talán legkomolyabb kihívást jelentő Eagle Fly Free is sikerül, mondjuk támogatják vagy húszezren a legnehezebb pillanatokban is…

Uli Kusch és Roland Grapow kirúgása, valamint Weikath látható fizikális és mentális leépülése az utolsó szög a legendás csapat koporsójába, - illetve ezt gondoltam egészen a DVD megtekintéséig. Minden ízében friss, jókedvű csapatot láthatunk, laza, magabiztos, fölényes hangszerkezeléssel. Iszonyatosan együtt van az új felállás, olyan zenei bravúrokat is felvillantva, amelyektől a dal nem változik, de az arra érzékeny fülek felfigyelnek, a fülekhez tartozó rockerek pedig elégedetten csettintenek. Weikath valóban hervadóban van, a rocksztár és a lepukkant alkesz keveredik benne 20-80% arányban, utóbbi javára. Játéka viszont hibátlan.

A DVD címe innen-onnan összevágott koncertfelvételek egybedolgozását (Sao Paulo, Tokyo, Szófia) sejteti, az ilyen vegyessaláta pedig minden, csak nem koncert,- illetve ezt gondoltam egészen a DVD megtekintéséig.

Egy teljes Sao Paulo-ban rögzített koncertet láthatunk, csodálatos fényekkel, színpadképpel, lenyűgöző, arányos megszólalással, hihetetlen közönséggel, amelynek egyes számok esetében van alternatív, választható, más helyszínen felvett változata is, de nem érdemes "távozni" Brazíliából.

Bőven elég, ha hozzájutok a DVD-hez, a CD-változat beszerzésére így semmi szükség,- illetve ezt gondoltam egészen a DVD megtekintéséig. A koncert mesés hangulata miatt vinni kell ezt bizony magunkkal mindenhová…

Túrisas

(A DVD ajánló eredetileg a hardrock.hu-n jelent meg 2007. április 25-én.)