Rozsdamentes "düh" - Interjú a Stainless Steel-lel
Bár kétség kívül megfigyelhető egy reménykeltő folyamat a hazai heavy metal zenekarok, sokszor sablonos zenei gondolkodásának lassú változásában, és az igényességre törekvésben, még mindig nem számít mindennapos élménynek, ha egy magyar metal csapat lemeze mind megjelenésben, mind zenei tartalomban fölé nő az átlagnak. A Stainless Steel "The Plague" című új konceptlemeze azonban ilyen anyag, így nagy örömmel kérdezgettük az esztergomi srácokat.
A nyár folyamán láttalak benneteket élőben, ahol szinte csak a The Plague dalai voltak terítéken. A legtöbb zenekar természetesen mindig elfogult új lemezével, de azért az meglepett, hogy ennyire erős a kötődés…
SS: A legfőbb oka ennek az, hogy ugyan Joci (Kreisz József-T.Cs.) is alapító tagja a zenekarnak, a frontemberi teendőket azóta látja el, mióta a Pestissel dolgoztunk, így szinte egyértelművé vált, hogy inkább azokat a dalokat játsszuk. A másik ok pedig, hogy korábban megjelent lemezeinkhez képest zeneileg teljesen más a The Plague album, szinte új zenekarrá váltunk, ezért nem is játszunk, csak egy-egy erősebb régi dalt.
Azért is kérdeztem mindezt, mert ugyan a személyes véleményem is az, hogy a The Plague nagyságrendekkel jobb előző munkáitoknál, ám a lemezről itt-ott megjelent kritikák - amellett, hogy többnyire dicsérik az anyagot – nem osztják ezt a feltétlen lelkesedést.
SS: Talán azért, mert a Wigant lemezünk volt a legelső, és az a klasszikus heavy metal sok embert megfogott, és lehet, hogy a The Plague-gel nem azt kapták, amit vártak. Egészen konkrétan, pl. sokan hiányolták a magasabb fekvésű éneket. Hiába a jobb hangszeres tudás, hiába a komolyabb hangzás, és szerintünk jobb dalok, ez nem egy tipikus magas hangfekvésű énekessel készült anyag, így elsőre egyeseknek talán nem olyan meggyőző. Hisszük azonban, hogy ha valaki az esetleges első csalódás után ad még esélyt az anyagnak, az megmutatja értékeit. Deklaráltan nem volt célunk ugyanazt csinálni, mint az előző két lemezen, át akartuk lépni azt a korszakot.
Nekem a legnagyobb, és egyértelműen pozitív változás, hogy az eddigi zenei hivatkozási alapok eltűnésével, vagy háttérbe szorulásával, egy "dühös", technikás német power-trio meglehetősen hangsúlyos inspirációját lehet felfedezni a dalokban…
SS: Igen. :-) Mondhatjuk, hogy az egész zenekar egyértelmű közös kedvence ez a bizonyos német power-trio, talán ezért is érezhető a hatásuk. Mi nagyon büszkék vagyunk, ha a Rage-hez hasonlítanak bennünket, mert tudomásunk szerint még egy zenekart sem hasonlítottak hozzájuk. :-)
Nagyon egységes csapat benyomását keltitek. Elismerve a Jurásek testvérek munkásságát, miért nem volt kézenfekvő, hogy kezdetektől Kreisz Józsi álljon a mikrofon mögé? Tény, hogy többnyire a középtartományban mozog, ám koncerten is abszolút megbízható toroknak bizonyult.
SS: Hú, hát ez aztán egy fogós kérdés. :-) Akkoriban Joci gitározott, szerintem fel sem merült, hogy ő legyen az énekes, majd amikor Jurásek Dani kilépett a zenekarból, akkor hirtelen csak az jutott eszünkbe, hogy új énekes kell, sajnos meg sem fordult a fejünkben, hogy itt gitározik a zenekarban egy. :-) De kellett, hogy kiforrjon a zenekar, most végre mindannyian elégedettek vagyunk a felállással és a teljesítménnyel is.
Miért pont Albert Camus novellája lett a kiválasztott téma?
SS: Az ötlet Philippe Breuil ötlete volt, aki Jurásek Dani után érkezett a zenekarba az énekesi posztra. Persze ahogy megismertük mi is a regényt, végképp meggyőzött bennünket is. A pestis szimbolikus alkalmazása nagyon érdekes téma, és ráadásul az a fenyegetés, amit a betegség okoz, minden emberből mást hoz ki, rengeteg érzés és magatartásforma felszínre kerül, legyen az együttérzés, szánalom, gonoszság, rokonszenv, szeretet, vagy éppen a szerelem.
Mennyiben segíti a zeneszerzést, az, hogy a zenekarból többen is klasszikus zenei alapokat szereztek? Félig tréfásan kérdezem, várhatunk-e esetleg a későbbiekben a Kreisz/Diószegi párostól egy hegedű/trombita unisonot?
SS: Valamennyiünknek van klasszikus előképzettsége, ráadásul nem is felszínes. Mindenképpen segíti a dalszerzést a hangok és harmóniák alapos ismerete. És egyben természetes, hogy a klasszikus zenei közegben eltöltött sok-sok év hatással is volt ránk. A hegedű/trombita felállás nem is rossz ötlet. Köszi. :-)
Mi a kitűzött célotok, illetve mit lehet elérni reálisan ma Magyarországon a Stainless Steel zenekarnak?
SS: A legfőbb célunk, hogy minél több ember megismerjen minket a The Plague révén, és hogy bejárjuk az egész országot. Úgy gondolom, hogy idővel ez egy megfelelő menedzseléssel el is érhető, és szerencsére meg is találtuk a menedzsert, a Powerground Management személyében. Természetesen a világhírnév mindig is a legnagyobb célunk, de ha Európát meghódítjuk, azzal is nagyon elégedettek leszünk…) Már dolgozunk a 4. albumon, több dal is megszületett, némelyikkel már demózgatunk a saját stúdiónkban.
A névválasztás anno talán nem volt a legszerencsésebb. Nem gondolkodtok esetleg egy újabb keresztelőn?
SS: Volt idő, mikor felmerült a névváltás, de azt hiszem, hogy ennyi év után már nem lenne túl szerencsés a dolog. Jók vagyunk mi már ilyen rozsdamentesnek is. :-)
Túrisas
(Az interjú eredetileg a Rockinform-ban jelent meg.)