Last Autumn's Dream: A Touch Of Heaven (2010)

Kiadó:
Escape Music

Honlap:
myspace.com/lastautumnsdream

A "Tavaly őszi álom" valószínűleg az egyik legbénább együttes név, amivel életemben találkoztam, de sohasem hagytam, hogy ilyesmi - név vagy dalszöveg - eltántorítson, ha zenéről volt szó. Alapvetően nem vagyok oda a szinte légies könnyedségű AOR, soft rock muzsikáért, de néha lazításképpen nagyon jól tud esni. Ilyenkor elő is kerül az ügyeletes Journey vagy a Shadow King lemez, illetve, ha az európai vonulatra vagyok kíváncsi, akkor a Snake Charmer vagy a Fair Warning. Az utóbbi banda rendkívül ügyes kezű gitárosa, Andy Malecek 2002-ben állt össze a japán piac ösztönzésére a svéd énekes-billentyűssel, Mikael Erlandsson-nal. Eleinte a Europe ritmusszekciójával dolgoztak, majd a legendás svéd együttes újraalakulása után a Talisman-ból érkezett segítség.

A "Mennyei érintés" a hetedik stúdióalbum, s ez bizonyítja, hogy ami a kezdetek kezdetén projektként indult, életképes zenei és hasznot hajtó gazdasági vállalkozássá nőtte ki magát. Persze előttem nem világos, hogy ezeket a lemezeket ki vásárolja vagy hallgatja, de lehetséges, hogy csak Japánba kellene ellátogatnom sűrűbben (vagy egyáltalán). A hazai közegben nem hiszem, hogy túl nagy piaca lenne ennek a műfajnak, bár kétségkívül szívesebben hallgatnám ezeket a nótákat a rádióban, mint... nos, mint bármi mást, amit mostanában ott hallani lehet.

Az idei év kimondottan kedvez az AOR/soft rock rajongóknak, hiszen a szakma előállt néhány kiváló anyaggal: a sort kezdte a Fair Warning (Aura; kritika itt), folytatta a Frontiers istálló válogatottja W.E.T. néven (itt Jeff Scott Soto rúgja egymás után a nagy gólokat), és most megjelent a Last Autumn's Dream legújabb lemeze: Japánban december 16-án, Európában hivatalosan majd csak 2010. január 21-én. A három album színvonalát tekintve szerintem nyugodtan említhető egy lapon, mint a stílus idei csúcsteljesítményei.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika